A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Muzeológia - Várhelyi Ilona: Egy életmű mozaikjai. Beszélgetés Niklai Ádám munkásságáról

változtatni, a világ mindig bűnös, akár a Hamlet-i szituációba lép be, tehát Hamlet megöli, ezzel Hamlet maga is végül gyilkossá válik, akár nem. Ha nem öli meg, akkor is bűnös, mert eltűrte a bűnt. Tehát egy bűnös folyamatban mindannyian bűnösök leszünk, ha valami közünk van egyáltalán az egészhez. Próbálja a Horatio-i tisztaságot és különállást megőrizni, amíg lehet, de végül alákerül. Tehát ez tulajdonképpen az egész értelmiség drámája. Ennek a korszaknak még ragyogóbb értelmiségi drámájával, a Németh Lászlóéval a Horatio drámailag nem vetekszik ugyan, de a Horatio problémafelvetése még a Galileinél is fontosabb. A Galilei-dilemmában ugyanis egész egyértelmű volt az inkvizíció szerepe, tehát azt a Rákosi-korszakra lehet inkább vonatkoztatni. Az utána következő tíz-húsz évnek a Horatio-i dilemma volt a legnagyobb dilemmája, tehát az, hogy ha én az eszméhez ragaszkodom, valami szentebb, tisztább, magasabb eszményt képviselek, akkor semmiképpen nem alkudhatok meg ezzel a bűnös világgal, de ugyanakkor a világ változtatásáról is le kell mondanom. Itt jön megint az ital stb., amiben végül is oldhatja ezt a dilemmát. Ez igazán tragikus feszültség, és a Horatio mint önarckép és mint mindannyiunk önarcképe, tulajdonképpen azt is jelenti, hogy semmik vagyunk a hatalom kezében. Tehát, a hatalmak jönnek és mennek, bűnös viszonyok jönnek és mennek, egyik váltja a másikat és mi, a szellemhez hű értelmiség mindig egy Horatio-i magatartással áldozattá válhatunk. Úgyhogy én, ebben a drámában annak idején, mikor ő megírta, már akkor erre figyeltem fel. Kántor Lajosnak volt egy tanulmánykötete a kolozsvári Hamlet előadásokról, és annak kapcsán írtam is mind a két kötetről, teljesen összekapcsolva a Hamlet- és a Horatio-problémát. Külön probléma, hogy Horatio az mindig kisebb, mint Hamlet, tehát ő mindig szerényebb pozícióban kísérli meg a kívülállást, mégis ugyanúgy bukik el. Tehát, nincs igazán választása az értelmiségnek. Ez a probléma azután több versben is visszatér. Költő Papírhajó kapitánya... hintalovon huszár - ám ha kürtös: kotta csak a kürt-jel. Vincellér, jégverte fiirttel; dinnyecsősz - Lőrinc-nap után, pásztor -farkasfal a subán; kertész - csak épp megtiporta az ágyást egy kertitörpe. Harangozó - akit a pap kezesebb nyájból kitagad. Hajtó, kit vadász sebez meg, halász - már rég csak evezhet; szélmalomban molnárlegény szélcsend, köd, sár, ősz idején. Toronyőr - áramszünetkor: sirálysereg a reflektor. Festő - vízesés a vászna, oszlopfők homok-szobrásza; kőműves, kit befalaztak, üvegese - vakablaknak; mérnök -jéghártyára rajzol, 458