A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

hetetlenségének képi példáit? Hollót, egyéni víziói és színes keleti fantáziája okán Oláh Gáborhoz hasonlítja, de tisztában van a különbségekkel is. Összegzésül felteszi a kérdést magamagának is, hogy miért írja költő létére a cikket? Indoka szerint kíváncsi rá, hogy a kiállító művészek milyen értéket képviselnek és mennyi a reményük az érvényesülésre. Hozzátesszük, Gulyásnak feltétlenül szándékában állott friss, korszerű szemléletével a modern képzőművészeti törekvéseket segíteni, a magyar vidéken még virágzó múlt századi akadémikus felfogás állásait gyengíteni. A kesztyűt Pál Nagy Zsigmond, a Műpártoló Egyesület tagja, egy konzervatív festőművészrajztanár vette fel.

15 Pál Nagy védelmébe veszi a természetelvű festészetet, több gondot kér a rajz számára és megfontoltabb színhasználatot ajánl: „...aki lovak helyett berzenkedő kandúrokat karcol, aki a fület nem felrakja és megformázza, hanem csak felkarcolja a munkáján, az sem megértést, sem pedig megrendelőt ne várjon a nagyközönség részéről." A vitát kiváltó cikkre dr. Jékei Balogh György orvos és Gulyás Pál egyszerre válaszol.

16 Jékei Balogh Györgyöt Pál Nagy értetlensége ingerelte, a cikkben ugyanis feltette azt a kérdést, hogy mit keresnek a kiállító művészek Ady Endre nagyságának kellemesen hűsítő árnyékában? Gulyás pontokba szedve exponálja Pál Nagy írásának ellentmondásait. A 3. pontban jut el a lényeghez: „... az eszmét tisztázó harcban mit törődik Pál Nagy Zsigmond azzal, hogy a tisztázandó művészek milyen külső műtársaságbeli keretek közt működnek. Itt a hét művész képeinek, illetve szobrainak értékeléséről és analíziséről van szó, nem pedig arról, vajon Ady Endre irodalmi nagyságának árnyéka kellemesen hűsít-e vagy kellemetlenül. De ha már Ady Endrénél vagyunk, Pál Nagy Zsigmond könnyen találhatott volna eszmei kapcsolatot e hét művész és az Ady-tradíció között..." Majd így folytatja: „Pál Nagy a »természet realitásait« választja jeligéül, szóval »naturalizmust« követel... Ez a hét művész mást is akar, mint az úgynevezett »Természet«, - tudniillik Bastien - Lapage-i »Természet«. Ezen az úgynevezett puritán naturalizmuson túl lelket is akar: impresszión túl expressziótV Visszautasítja a vitapartner azon állítását, mely szerint Adynak nem volt köze a modern képzőművészethez. A bizonyíték nemcsak Ady, de Gulyás alapvető létérzékelése is: „Adyban megvolt, hatalmas intuíciójánál fogva, az egység ősi vágya, e »választó időben« valami »visszaforrás«-ra szomjazott... így sóvároghatott a művészetek ősi egységére, érezhette a közös gyökeret, s ettől nem akart elszakadni, nem akart csak »szakmabeli« lenni." Viszontválaszában Pál Nagy Zsigmond azokkal a sztereotípiákkal próbál érvelni, amelyek azóta is elengedhetetlen tartozékai a naturalista szemléletmód és stílus elméleti agressziójának. Hogy tudniillik Gulyás úgy ír a képzőművészetről, mintha az irodalom volna, elfelejti, hogy a festészet és szobrászat elsősorban mesterség. „A modern festő vagy szobrász legtöbbször éppen festeni vagy mintázni nem tud. Nincs tisztában a festészet vagy szobrászat mesterségi részével és ezért igen sokszor... valami lehetetlen és érthetetlen dolgot produkál."

17 A személyeskedéstől sem ment viszontválaszt Gulyás „rekontrázta": „A festészet csak másodsorban mesterség, elsősorban alkotás. Nem időrend, hanem értékrend szerint. Legyen meggyőződve Pál Nagy, nagyon jól tudom, hogy mások a határai az irodalomnak és mások a festészetnek. Viszont azt is nagyon jól tudom, hogy mindkettőjük gyökere közös: ugyanaz a világnézet, illetve világérzés táplálja őket."

18 A költő tehát 1931-ben kezdte meg igazi szereplését az Ady Társaságban. Ősszel tartották a legközelebbi közgyűlést, amelyen Gulyást alelnöknek nyilvánították, mint az irodalmi osztály megválasztott elnökét. 15 Pál Nagy Zsigmond: Az Ady Társaság képzőművészeinek kiállítása a Déri Múzeumban - Válasz Gulyás Pálnak „Séta hat festőművész és egy szobrász körül" c. cikksorozatára, DÚ-Hf. 1931. febr. 20. 9. 16 (1) Jékei Balogh György: Válasz Pál Nagy Zsigmondnak (2) Gulyás Pál: Kép vagy arany, DÚ-Hf. 1931. febr. 22. 15. 17 Modern művészek és a publikum, DÚ-Hf. 1931. febr. 27. 10. 18 A munka etikája, DÚ-Hf. 1931. márc. 1. 8. 407