A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művelődés- és irodalomtörténet - Bakó Endre: Gulyás Pál az Ady Társaságban

Bakó Endre GULYÁS PÁL AZ ADY TÁRSASÁGBAN Füst Milán terjesztette magáról, hogy életrajza - minthogy életének nem volt rendkívüli, romantikus, patetikus vagy tragikus fordulata - voltaképpen munkarajz. E frappáns megállapítás érvénye könnyűszerrel átvihető Gulyás Pálra is: az ő rövid életében még annyi külső esemény, feljegyzésre érdemes epizód sem történt, mint a Füst Milánéban. Ami mégis, az többnyire Debrecenhez, az Ady Társasághoz fűződött, vagy legalábbis ott kezdődött. 1927 nyarán szervezte meg egy fiatal tanárokból és hírlapírókból álló csoport Debrecenben az Ady Társaságot. Tegyük hozzá rögtön, nem ez volt az első Ady nevét viselő irodalmi társaság az országban, hanem a nagyváradi, amelyet 1919 februárjában, közvetlenül a költő halála után alapítottak, és áprilisban már el is némított a megszálló román hatalom. A debreceni Ady Társaság nem az Ady Asztaltársaságból sarjadt ki, bár éppenséggel kinőhetett volna abból is, de míg annak Benyovszky Pál volt a Spiritus rectora, ennek dr. Schlotter Ferenc ügyvéd. Kezdeményező szerepe távolról sem ismeretlen, Kardos Pál is megemlékezett róla az Ady Társaságról szóló alapvető tanulmányában, Kardos László pedig egy interjúban állított szép emléket az irodalomkedvelő ügyvédnek - „... a szervező gondolat nem a mi szűkebb baráti körünkből származott. Schlotter Ferenc ügyvéd fogalmazta meg először" - aki az alapítás után háttérbe vonult, majd rövidesen meghalt.' A társaság eseménytörténetének módszeres felidézésére nem vállalkozunk, ezt Kardos Pál a Vándortűz (1947) számára fogalmazott tanulmányában

2 a lehető leghitelesebben elvégezte, s hasznos kalauz minden fogyatékossága ellenére - Juhász Izabella vállalkozása

3

. Az első említésre méltó mozzanat a társaság programja, amelyet közismerten erősen megkésve hagyott jóvá a Belügyminisztérium. A késlekedés már-már az első nagy rendezvénynek, az 1927. november végére tervezett Ady-ünnepnek a megtartását is veszélyeztette, olyannyira, hogy a vezetők felkészültek arra is, hogy magánosokként fogják a rendezvényt nyélbe ütni. A program ismeretében úgy vélekedünk, hogy a szokásos hivatali bürokrácia esete forog fenn: az Ady Társaság programja ugyanis feltűnően mentes mindenféle ideológiai célzástól, elkötelezettségtől a 24. paragrafus kivételével. Ez deklarálja, hogy kizárandó az a tag „aki vallás- vagy hazaellenes magatartást tanúsít, avagy ilyen irányú mozgalmakban cselekvő részt vesz". A társaság tehát valláserkölcsi alapon állt, akárcsak a korszak legtöbb egyesülete.

4 Az Ady Társaság haladó irodalmi egyesület volt, tömörítve a város progresszív szellemeit, Debrecenbe hozta a Nyugat íróit, valósággal megszervezte a népi írók arcvonalát, mert tudatosí1 Ifjúság, Ady, Debrecen. Beszélgetés Kardos Lászlóval (Kiss Károly), Magyar Nemzet, 1977. okt. 9. 11. 2 Kardos Pál: A debreceni Ady Társaság húszéves története (1927-1947), Vándortüz, 1947. nov. 92-104. 3 Juhász Izabella: A debreceni Ady Társaság bibliográfiája 1927-1951. Debr., 1977. A debr-i KLTE Könyvtárának kiadványai 4 Az Ady Társ. Alapszabálya Hajdú-Bihar megyei Levéltár XV. 11.5. 79. 403