A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Művészettörténet, Iparművészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár I. Művész életrajzok A-tól d-ig

BURSZKY ISTVÁN (? 1800 k. - Budapest, 1877. március 20.) festő A lengyel ősöktől származó Burszky a Felvidéken született a XIX. sz. elején. Részt vett a szabadságharcban, később is tűzmester volt. 1860-1877 között Debrecenben élt. Portréfestést vállalt, tanítványokat fogadott, majd a színház díszlettervezője volt 1875-76-ban. 1877-ben idegbaja elhatalmasodott, Budapesten ápolták az irgalmas barátok kórházában. 1862-ben és 63-ban Gyulay Ernővel együtt rendezett kiállítást Debrecenben a Kertészeti Tanodában. 1872-ben a debreceni Polgári Casinóban állított ki. 1865-től tagja az Orsz. Magyar Képz. Társulatnak. Részt vett 1865., 1871. és 1872. évi tárlatain. Egyik rendezője az OMKT. 1871. évi debreceni fóktárlatának. 1875-ben egy művét felajánlotta a Képzőművészeti Társulat új palotájának építésére. Holland modorú, anyagszerűségre törekvő gyümölcs- és virágcsendéleteket, hortobágyi tájképeket, portrékat festett {Deák Ferenc, Blaháné 1870, Balázs Kálmán zenész, 1869). Ismert müve volt a lappangó Rab a börtönben (Utolsó óra, 1861). Műveit a Déri Múzeum őrzi: Virágcsendélet, Gyümölcs csendélet, 1860. Boros Sándor, Borosné 1861, gróf Széchenyi István 1861, Petőfi Debrecenben 1843-ban (másolat Orlai után, 1863), Bűnbánó Magdolna, Krisztusfej 1874. Nincs kizárva, hogy ezek a művek oltárkép részei voltak. Nagy József kereskedő arcképe (1872) a Ref. Kollégiumban. Több műve szerelt a MANSZ kiállításon, amelyet 1939-ben rendezett régi debreceni családi portrékból a Déri Múzeum. írod.: Újsághírek a Hortobágy c. lapban (1860-63), a Debrecen c. napilapban (18701877 között). F. I.: B. I. = Művészet, 1908. 207-208. Vezető a Déri Múzeumban (Debr., 1930), 297. Sz. Kürti K: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1871. évi debreceni kiállítása = Déri Múzeum Évkönyve, 1982. (Debr., 1985), 525-533. Sz. Kürti K: B. I. = HBN. 1984. aug. 25. CSIKÓS ANTÓNIA (Debrecen, 1887. július 5. -Nagybánya, Baia-Mare, 1987. július 3.)festő, Krizsán Jánosné Csikós Sándor sebész leánya, családjával együtt, még gyermekként lett alapítótagja a ME-nek. Bosznaytól és Bakosstól tanult rajzolni, festeni. 1904-05-ben és 1908-09-ben Deák-Ébner Lajos női festőiskolájának növendéke Budapesten. 1913—14-ben Réti István tanítványa a KF-n. 1909ben ment először Nagybányára, majd 1911-től a szabadiskola hallgatója. 1916-ban tagja lett a Magyar Iparművészeti Társulatnak. Trianon után Nagybányán maradt, tagja lett a Nagybányai Festők Társaságának, 1922-től törzstagja. 1925-ben házasságot kötött Krizsán János festőmüvészszel. Bécsben és Párizsban jártak tanulmányúton. Férje halála után is aktív szerepet vállalt a művészeti közéletben. 1972-ben Maritul Cultural kitüntető címet kapott Nagyanyán. Kiáll.: debreceni Műpártoló Egyesület 1911., 1913., 1916. évi csoporttárlatai 1912-től Mcs.-ban, 1916-tól a Nsz-ban. 1921-ben Nagybányán Klein Józseffel, Pascu Eugennel és Égly Sárival állított ki, 1925-ben a nagybányai jubileumi tárlaton, 1930-ban Kolozsvárott, 1939-43 között Budapesten, csoporttárlatokon. 1951-től a román Képz. Szövetség nagybányai fióktárlatain és országos kiállításokon szerepelt. 380