A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

Erre megkérdezte a menyecskét: - Igaz-e? - Igaz hát, de nem baji - volt a válasz. Majd tovább kérdezte: - Mid ez neköd? - Szerettebéli uram! Erre a férjét kérdezte meg: - Mid ez neköd? - Szerettebéli feleségöm. Most megölelték és megcsókolták egymást, az ajándék pedig felkerült az asztalra, amit a násznép közösen fogyasztott el.

260 A kalotaszegi lakodalmak másodnapjának reggelén a násznagy megkérdezte a vőlegényt, majd a menyasszonyt, hogy kivel hált, és amikor megmondták, áldást kért rájuk.

261 Nagyobb nyilvánosságot, mondhatnánk társadalmi ellenőrzést biztosított ugyanitt a kútbadobás, kútbaeresztés szokása. A falu kútjához vezették a vőlegényt, létrához kötözték, és beleeresztették a kútba. Mindaddig ott tartották, amíg az új asszony most már a tömeg előtt, a falu közössége előtt el nem ismerte, hogy az az ő ura. ne vessék a kútba. Ezzel a házasság a közösség élőt is consumáltatott, az elhalás megtörténtét nyilvánosan is elismerte az új asszony.

262 Néhány faluban még ma is él a szokás.

263 Kalotaszentkirályon az 1970-es évek közepén a Kalota hídjáról lógatták a patakba a vőlegényt, ma már csak utánozzák a beleeresztést.

264 A személyi státusváltozást fejezte ki az új asszony egyházi avatása a lakodalom másnapján, de legkésőbb a legközelebbi vasárnap, amelynek szertartásáról az egyház gondoskodott.

265 A Balaton-mellékén egyházkelőnek is nevezték. Itt a lakodalom másnapján az új pár a templomban megáldatja magát. Áldás után a pap jó tanácsokat ad, s az új pár mégegyszer kezet fog, mintha ismét hűséget fogadna egymásnak.

266 A kontyolás után az asszony, sok esetben az új pár - ünnepélyesen ment el a templomba, ahol az ifjú feleség már nem a lányok, hanem az asszonyok padjában foglalt helyet. Hétfaluban a legény is ekkor ül először a családi padba, az apja mellé, mert eddig a karzaton volt a helye, a legények között.

267 Ajakon az új asszonynak avatáskor joga volt az első padba ülni.

268 Hetesben a nyoszolyóasszony vezette a menyasszonyt a templomba, s miután az oltárt háromszor megkerülik, hazatérnek.

269 Az Alföldön a reformátusoknál a napa (anyós) vagy a násznagya vezeti be a templomi családi székbe. Ez a székfoglalás.

210 Tiszacsegén is az esküvőt követő első vasárnap az új asszony az anyósával ment a templomba, ahol az anyósa „helyre vezette", azaz a menyecske elfoglalta helyét a család csináltatta padban. Szimbolikusan ezzel az 260 Seemayer V., 1936.37. 261 Jankó J. 1892. 158. 262 Jankói, 1892. 158.; RésőEnselS. 1867. 173. 263 Vasas Samu-Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. (Budapest, 1986) 220-221. A vőlegény kútba eresztésekor így csujogatnak. „Az urát nem szereti /Az a vízből nem váltja ki!" Mikor kiváltotta: „Piros rózsa zöld levél /Köszönöm, hogy szerettél. " Uők: 401. 264 S. LackovitsS, 1982. 708. 265 Szendrey Zs., 1933. 133-134.; L. még Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján. (Budapest, 1984) 474-475.; A palócoknál - amikor a násznép a lakodalom másnapján templomba kíséri az új házasokat, a lelkészüknek kalácsot és marhanyelvet visznek. Réső Ensel S., 1867. 210. 266 Jankó János: A Balaton-melléki lakosság néprajza. (Budapest, 1902) 392. 267 Szendrey Zs.-Szendrey A., 1943. 174.; Kalotaszegen is az új asszony az anyósszékbe, az anyós mellé ül, az új ember pedig az apja mellé. - Vasas Samu-Salamon Anikó, 1986. i. m. 221. 268 Bálint S, 1943.223. 269 Gönczi F., 1914. 351.; Bálint S, 1980. 142. 270 Bálint S., 1943.223. 346