A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

házastársaknak nem szabad egymásról megfelekedkezniük. A koma miután ellenőrizte eme aktus megtörténtét, csak azután távozott a hálókamrából.

111 Egymás kölcsönös elismerésének szertartása húzódik meg a menyhei szokás mögött is, amikor első éjszaka vetkőzvén az új pár, egymást kérdezik: „ki csizmáját húzod?" Erre a menyasszony azt feleli: „Az uramét". A vőlegény pedig: „A feleségemét". "

2 A trencséni tótoknál is meglévő szokásról Résö Ensel Sándor tudósított a múlt század közepén: „a menyasszony férje jobb lábáról, ez meg a nője bal lábáról húzza le a bocskort, s magára hagyatik a házaspár."^ A szokás Oroszországban is élt a múlt század közepéről származó leírás szerint: „Mikor a paraszt hazaviszi menyasszonyát, a korbács bele van dugva egyik csizmaszárába. Lefekvés előtt megparancsolja mátkájának, hogy húzza le csizmáit. A szegény némbernek szabadságában áll azzal a féllel kezdeni, amelyiket választja, de jaj neki, ha azt húzza előbb, amelyikben a korbács van, mert akkor első kóstolóra része van benne."

114 Mint az emberélet kimagasló jelentőségű fordulópontján: az új pár életesélyeire vonatkozó jóslásokkal is találkozunk. Ezek meglehetős egyöntetűséggel azt állítják, hogy aki előbb alszik el a nászéjszakán, az hal meg majd hamarabb."

5 A menyasszonyfektetéshez és a lakodalom azt megelőző periódusaihoz számos olyan hiedelem és cselekvés fűződik, melyek közvetett vagy közvetlen úton a termékenységet, a házasság egyik fő céljának tartott gyermekáldás biztosítását hivatottak elősegíteni. A menyasszonyi ágy elkészítésekor Felsőtárkányban pl. az ágyat háromszor is széjjelrontották úgy, hogy gyereket vetettek bele."

6 A borsod megyei palócoknál a megvetett menyasszonyágyba kutyát vagy macskát dobnak bele, hogy a menyasszony meddő ne maradjon."

7 Ujváry Zoltán írja, hogy Lévárton és Deresken a menyasszonyi ágyba csicsókát dugtak azzal a céllal, hogy az ifjú házasok úgy szaporodjanak, mint a csicsóka, azaz gazdag gyermekáldás legyen. "

7/b A nászágyba Mártélyon az öregasszonyok bábukat raktak."

8 A bábuk a kis gyermeket szimbolizálták, ezek révén hívták fel a fiatal pár figyelmét a kötelességükre, a házasság egyik örök céljára, a családi élet nagy feladatára. Balázs Lajos gyűjtése Csíkszentdomokoson az idevonatkozó szokásanyag páratlan gazdagságát tárta fel: „ Perefernum vitelekor a vivők meghöngörészik magikot az ágyba "; „ Perefernum vitelekor, ágyvetés után egy férfi egy asszonyt elkap és meghöngörgeti az ágyba azé(r)t, hogy csináljanak gyermeket, szokjék az ágynemű az ilyesmihez"; „ A fiatalok meggyúrják az ágyat"; 111 PenavinO., 1981. 144. 112 Manga J, 1942. 198. 113 RésőEnsel S, 1867.306. 114 Réső Ensel S, 1867.306. 115 Jankó János: Kalotaszegi babonák. Ethnographia 1891. 273.; Prückler József: Jászberényi néphit, szokások, és babonák. Ethnographia 1930. 131.; Némethy Endre: Népi hiedelmek és szokási Muraszemenyéről. Néprajzi Közlemények 1939. 64.; Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (Pécs, 1940) II. 3.; Madár Ilona: Sárrétudvari hiedelmek. Néprajzi Közlemények 1967. XII. évf. 1-2. sz. 38.; Sándor Mihályné: Egy bihari paraszt asszony hiedelmei. In: Folklór archívum IV. (Szerk.: Hoppal Mihály, Budapest, 1976) 207.; Figyelemre méltó a következő, trencsényi tótoknál lejegyzett szokás: Itt, miután a fektetéshez a kamrába vezették az új párt, hol a nászanya és a vőfély együtt bontották ki a menyasszony haját, s mikor ezzel végeztek, a násznagy, aki ujjai között két megjegyzett égő gyertyával világít, (egyik a vőlegényé, másik a menyasszonyé, az égő gyertyákkal futni kezd, amelyik új házas gyertyája hamarabb alszik el a násznagy ujjai közül, az hal meg előbb. Réső Ensel S., 1867. 306. 116 Bakó F., 1955.368. 117 Istvánffy Gy., 1911. 165. ll7/b Ujváry Z, 1993.88. 118 Tárkony Szűcs E., 1944. 76. 325