A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Vajda Mária: A régi lakodalmak egyik fontos mozzanatáról: a menyasszonyfektetésről

Kulup, szlavóniai nászágy a XIX. században. Garay Ákos nyomán lócoknál is; s ha nem tetszett neki a menyasszony - ugyanis gyakran megtörtént, hogy a fiatalok tudta nélkül, vagy akarata ellenére a szülők választottak számukra párt - az édesapja kényszerült az elkészítésére. Tiszaigaron a nyoszolyát a menyasszony vitte, de a deszkát a vőlegény adta hozzá. Ugyanígy Szentistvánon is. Az utóbbi helyen ez még 1950 körül is érvényes volt.

74 A szlavóniai magyaroknál a koma és néhány közelebbi rokonember, a vőlegény barátai rakták össze a menyasszony ágyát a „kulupot".

75 A kulup 60-70 cm magas alkotmány volt: két bakra ráfektették a fenékdeszkákat, oldalára is egy-egy deszkát erősítettek. Az ágy elé egy „phánk"-nak nevezett padot tettek, erről léptek fel az ágyra. A kulupot aztán az asszonyok vetették meg. Szalmát tettek bele, a szalmára jött a „szálmápáorná" (szalmazsák), erre került a „tálus páorná" (tollas párna), maguk szőtte lepedővel leterítették. A fejük alá 3 „keskeny ciháo"-i (egy méter hosszú, 50 cm széles párna) tettek, amit egy kisebb lepedővel terítettek le, „fejeruvá"-\al. Ez volt az „áotyfü". Kecskeszőrből készült színes „lázsnok"-kai takaróztak.

76 Őrhalomban is. amikor az esküvőt megelőző este megérkeznek az ágyvivők az új pár hajlékába (menyasszony ágy alatt csak az ágynemű értendő), az első házban már felállítva találják az ágyat, amelyben csak szalma van, esetleg „szalmaterítővel" letakarva. Erre jönnek a lepedők. A hétköznapi ágyon csak kettő, de a menyasszonyágyon 9-10 van. Ezekre három sorban 9, néhol 10 párna kerül, majd legfelül visszahajtva a dunna.

77 Az ágyvetés megtisztelő, de felelősségteljes munka. A menyasszony ágyát úgy kell megvetni, hogy mindenki megnézhesse, mert sokan megnézik és megbírálják. A nagy gonddal elkészített, s a lakodalmi dalokban oly sokszor megénekelt menyasszonyi ágy helyett sokfelé nászágyként a fiatal pár fekvőhelye a padláson egyetlen szalmazsák, vánkos és dunna volt,

78 vagy éppen az istállóban

79 a szénatartó, jászol, vagy dikó. A Magyar Néprajzi Lexikon (Budapest, 1979) II. 590.; Ortutay Gyula: A szerelem Ajakon a házaséletig. Népünk és Nyelvünk 134.; Őrhalomban az egyik ágyat a menyasszony, a másikat, amelyben a fiatalok háltak, a vőlegény adja. Bakó F., 1948. 148. Garay Á., 1911. 232.; Penavin O., 1975. 253. Az 1900-as évek körül jött divatba a kulup helyett az ágy. Vö.: Penavin O., 1975. 253.; Ferenczi /., 1982. 931. Penavin O., 1975. 122., 253-254.; A párnába régen nem tollat raktak, hanem amint az egyik Haraszti (Szlavónia) adatközlő vallotta: a lakodalom előtt való héten a menyasszony barátnői „... elmöntek a rétbe és lehuszkolták a buzogányrul a pihét. Ezt tették a párnába. " - Ferenczi l, 1982. 915.; A lázsnok helyett később dunnát használtak. - Penavin O., 1975. 254. Bakó F., 1948. 148. Seemayer V., 1936. 86.; Volt ahol a földre vetett szalmán történt meg az elhalás szegényebb parasztoknál. - Vö.: Schräm F., 1982. III. 331.; Réső Ensel S., 1867. 280. szerint a Szilágy megyei oláhoknál friss szénán. Beregdarócon régen a padláson puha szöszbe készítettek fekhelyet. - Papp Zoltán Sándor. A beregdaróci emberek élete a századfordulón. (Budapest, 1975) 269. Kovács E., 1988. 8.; Szenti 7"., 1985. 285., 385.; Horváth István: Magyarózdi toronyalja. (Budapest, 1980) 163.; Gönci F., 1914.350. 321