A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Természettudomány - Sándor István–Dudás Miklós: Néhány faj (Falconiformes, Strigiformes, Ciconia nigra, Corvux Corax) állomány felmérése a Beregi-szatmári síkon

A vízállásokban, holtágakban, vízfolyásokban gazdag vidék igen kedvező életfeltételeket biztosít egy másik szintén fokozottan védett fajnak, a fekete gólyának.Ez a terület a jelenleginél nagyobb állományt is képes lenne eltartani. A fokozódó emberi tevékenységet tartjuk elsődleges korlátozó tényezőnek a faj további fennmaradása szempontjából. Az éjszakai ragadozók előfordulásáról csak szórványos adataink vannak. (Ebben a témakörben dr. Endes Mihály végzett alaposabb kutatásokat.) Ez a kevés értékelhető információ is inkább véletlenszerű megtalálások eredménye. Az eddigi megfigyeléseink szerint a macskabagoly szinte minden öregebb erdőrészben megtalálható. Az állattartó telepek, hodályok, romos pásztorszállások körül a kuvik is szórványosan előfordul. A gyöngybagoly viszont katasztrofális helyzetben van a térségben. (Az összes érintett település templom tornyainak átvizsgálása ezt a feltevést alátámasztja - dr. Endes Mihály.) Az erdei fülesbagoly állománynagyságairól egyelőre nincs értékelhető adatsorunk. Az egy pár fokozottan védett uhu fészkelése, illetve a visszavadításra szánt négy példány némi reményt adhat, hogy talán fennmarad ez a kis állomány, amely nyilvánvalóan szoros kapcsolatban áll a határ túloldalán élőkkel. Szatmár-Bereg fészkelő állománya a vizsgált időszak alatt lényegesen nem változott, holott az arra még alkalmas „telítetlen" erdőrészek - új revirek (párok-fészkek) kialakulását feltételezhetné. 31