A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Nagy Ibolya: Fényképhasználat a hajdúszoboszlói parasztság körében

Az egyén életpályájának jelentős állomását reprezentálják. Ide tartoznak a katonaképek. A legények a bevonulás előtt feltétlenül levétették magukat. Akkor kezdtek már komolyan udvarolni is, leszerelnek, s utána megesküdhetnek. Mindkét nembeli fiatalság becses ünnepi viselete volt a „magyar ruha". (Magyaros jellegű viselet, viseletdarabjai a nyírtbársony mellény, lányoknak bordó, legényeknek szilvakék színben, arany ill. ezüst zsinórozással díszítve, a fehér vászon rakott ujjú ing, gatya s kötény (a legényeknek is), az árvalányhajas kalap és a flitteres vagy aranyszállal zsinórozott-hímzett párta. A legények természetesen csizmát viseltek hozzá, a lányok fehér harisnyát s „panklis" félcipőt. A női kosztüm nemzetiszín szalagokkal bőven díszített, a legények szalagos kulacscsal vagy fokossal egészítették ki öltözéküket.) Ezt a viseletet hordták nagy állami és városi ünnepségeken, ebben készültek a tánciskolai-báli képek, ha a táncossal körmagyart, magyar szólót tanultak be. Ha egy lányt az a megtiszteltetés sőt kitüntetés ért, hogy meghívták „csőszjánnak" egy szüreti bálba, akkor is föltétlenül lefényképeztette magát a párjával, hisz egész életén át becses emléke maradt az esemény, s általa a kép. (7. kép) 7. kép. M. Tóth Bálint és Varga Lídia szüreti felvonulási-báli képe. Petrányi Pál felvétele, 1936. (20,5x15 cm, magántulajdonban lévő kép) A fiatalok „ magyar ruhában " vannak, a legény oldalára kötött nagy kasmír kendő, s a világos kalap mutatja, hogy víg ünnep főszereplői voltak. (Abban az évben öt pár szüreti felvonuló volt, felvirágozott kocsikon mentek Szoboszló utcáin, a kocsik mellett csikósokkal. Este bál, s szőlőlopás volt.) A fiatalok arckifejezése komoly, mert mint mondják: nagyon csúnya esős idő volt, s azt hitték nem lesz meg a felvonulás. 295