A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Néprajz - Nagy Ibolya: Fényképhasználat a hajdúszoboszlói parasztság körében

/. kép. Szeremley Zsigmond fényképész hirdetése. Független Hajdúság, 1910. május 7. — Fényképészet. Készítek a leg! messzebbmenő szavatolás mellett visit, cabinet, kis és nagy makart, boudoir és csoport fényképeket papíron kivül fára, ! üvegre, porczellánra, selyemre és bári sonyra is. Elvállatok ugyancsak felelősség ! mellett lemezekről, fényképekről fekete, szépia (pigment) színekben, franczia passtel, aquarell és olafjestésü életnagyságig ;

menő nagyításokat a lehető legolcsóbb árért. Szeremley Zsigmond amatőr. II175. 2. kép. Szeremley Zsigmond fényképész hirdetése. Hortobágy, 1922. augusztus 20. „ ...A Fogthüy utca az most... sarokház vöt. Farkas György abba az időbe szíjgyártó vót. Mikor nagyapám 1900-ban meghalt, akkor nagyanyám itt maradt tíz gyerekkel, és elhatározták, hogy egy fénykípet csináltatnak. Együtt legyík az egísz család... Nem abba az évbe, 1900-ba, mer ha mán ketten vannak nehéz összehozni űket, ha meg 10 gyerek van!... De megjegyzem, elíg jó fénykíp vót, különösen azt az időt tekintve, azt a Farkasnét, aki nem hívatásos fénykípész vót, de jó termíszetes kíp vót. " Farkas Györgynét Huszty Mátyás váltotta fel. Nem volt szoboszlói lakos, az egyik hónapban Nagybányán, a másikban itt dolgozott. Műterméről nem tudnak, valószínűleg a városházán dolgozott, képei az épület bejáratánál az akkori kiskapu mellett voltak kitéve. Képeit a felvétel paszpartuján „Huszty Mátyás fényképészetéből" és „Huszty Mátyás Nagybánya és Hajdúszoboszló" módon jelölte. Szintén az 1910-es évektől kezdte meg itteni működését Szeremley Zsigmond. (1. és 2. kép) A városházával szemben, a régi Művész, mai Puskin utcában lakott. Fotóit kézírással, vagy domborítással a fotón „Szeremley" aláírással jelölte. Szép Ernő „Dali dali dal" című, gyermekévei Szoboszlója (a műben Szilvahely a neve) ihlette kisregényében néhány mondattal elénk varázsolja e kor fényképészetének hangulatát: „ ... az asszonyság a Slisy fényképész felesége volt, akinek fény irdája volt Szilvahelyen a piac mellett, a Hagymás közön... A házfalon volt egy lapos, üveges láda, annak a fenekébe oda volt ragasztva egy csapat fénykép, iparos jegyespárok, a helybeli fináncok egy csapatban, meg a csendőrőrs, meg azután egy pár agendas kisleány koszorúsán, hosszú, habos bugyogóban; meg a mészárossegéd is ott volt, fel volt a haja sütve, meg még egynéhány híres gazdalegény darutollas kalapban, szivarral, meg az Ezry-féle rőfösboltból a két segéd egymásnak fordulva s kezet fogva... Mink szegények voltunk hozzá, hogy levétessük magunkat, a szegénység közt nem volt divat a fénykép. Az úri nép meg Debrecenbe járt levétetni magát, ha megkívánta... "

4 Szép Ernő: Dali dali dal. Budapest, 1958. 198-200. 289