A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Szűcs Ernő: A Debreceni Gazdák Bankja Rt. (1911–1938)

A Debreceni Gazdák Bankja Rt. részvénytőke emelései (1920-1927) 1920. dec. 5-én 1921-ben 1923. ápr. 17-én 1923. szept. 23-án 1923. dec. 8-án 1924-ben 1926. márc. 31-én 1927. márc. 29-én 1928. márc. 18-án 1929. márc. 17-én 1 millió koronára 3 millió koronára 6 millió koronára 12 millió koronára 60 millió koronára 300 millió koronára 40 ezer pengő 50 ezer pengő 60 ezer pengő 80 ezer pengő (5 ezer db 200 koronás részvény) (az eddigi 1 millió korona + 10 ezer db új részvény) (30 ezer db 200 koronás részvény) (60 ezer db 200 koronás részvény) (300 ezer db 200 koronás részvény) (300 ezer db 1 ezer koronás részvény) (4 ezer db 10 pengős részvény) (5 ezer db 10 pengős részvény) (6 ezer db 10 pengős részvény) (8 ezer db 10 pengős részvény) Bár a részvénytőke emelése érdekében rendkívüli erőfeszítéseket tett a bank tagsága, ennek ellenére az 1913-as 1 158 537 (későbbi pengőértékre átszámított) részvénytőke, valamint a 69 512 pengőértékű tartaléktőkével szemben 1919-re 13 503 (részvénytőke) + 135 pengőértékű (tartaléktőke) létezett. 1920-ra 10 890 részvénytőke + 2723 pengőértékű tartaléktőke létezett, 192l-re 8 407 részvénytőke + 2186 pengőértékű tartaléktőke létezett, 1922-re 7 458 részvénytőke + 351 pengőértékű tartaléktőke létezett, 1923-ra 10 790 részvénytőke + 1034 pengőértékű tartaléktőke állt rendelkezésre. Tehát a részvénytőke látszólagos tizenkétszeresére emelése tulajdonképpen a háború előtti utolsó békeév (1913) 1 158 537 pengőértékű részvénytőkéjének 1922-re csupán 0,6%-ára, 7458 pengőértékre hanyatlott. Ezzel megegyezően a tartaléktőkével növelt részvénytőke az 1913-as (1 158 537 + 69 512) a két év adatait összevetve (1922: 7458 + 351) ugyancsak 0,6%-ra való visszaesését mutatja. Nem lehet arról sem elfeledkezni, hogy az 1913-ban 259 764 pengőértékre átszámított folyó­számla adósok tartozása 1922-re 2206 pengőértékre zsugorodott, ugyanezen periódusban a bank tulajdonában lévő ingatlanok 422 098 pengőértéktől 5966 pengőértékre estek vissza. Nem folytatva tovább a hanyatlás bizonyítását, az eddig bemutatott adatokkal is igazolva látjuk a bank erejének kimerülését. A saját tőke két fontos elemének (részvénytőke + tartaléktőke) 0,6%-ra visszaesése, a kihitelezésre került összeg - ami pedig a bankbevételének egyik fő forrása ­mélypontra jutása, ugyanakkor a bank vagyonának jelentős tételét adó ingatlanok alig 1,5%-ra való visszaesése nemcsak a pénzintézet forgótőke hiányát, hanem minden más tartaléknak az elvesztését jelezte. Egyébként az 1922-es év a háború utáni perióduson belül a bank helyzetének mélypontja. Ekkor nyúl a bankvezetés ahhoz a módszerhez, amit már egyszer, a háború alatti nehéz időszakban kipróbált, nevezetesen akkor a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal érdekkö­zösségbe lépett. Most az infláció legnehezebb éveiben (1922-1923) affiláltatja magát a Magyar­Olasz Bank által. Ebből a függő viszonyból - akárcsak az előzőből - az új pénznem, a pengő 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom