A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Szűcs Ernő: A Debreceni Gazdák Bankja Rt. (1911–1938)

dr. Horogh Pál ügyvéd, ifj. Kertész István földbirtokos, Koszorús Kálmán földbirtokos, Pákozdy Sándor Hajdúvármegye főjegyzője, Szabó Mihály szalámi és hentesáru gyáros, Bányai Péter földbirtokos, Győrffy István földbirtokos, dr. Jakobits József ügyvéd, Kertész Lajos banktisztviselő, Lévay Gyula bankigazgató, Polgáry Bálint földbirtokos, dr. Bay András ügyvéd, Harangi Sándor földbirtokos, Jenéi Szabó Miklós tb. főkapitány, Kertész László földbirtokos, Medgyaszay Miklós tanácsnok, Polgáry József földbirtokos, Udvarhelyi Géza tb. tanácsnok, városgazda alkották az első igazgatóságot, s ők voltak a pénzintézet létrehozói is.

5 Végigtekintve az alapítótagok során megállapítható, hogy azok döntő része földbirtokos. Ki is nyilvánították már az alakuló ülésen, hogy az intézmény célja: „Debrecen és vidéke gazdaközönségének pénzügyi összpontosítása, továbbá hitelviszonyainak kinyitása és kényelmesebbé tétele."

6 A Debreceni Gazdák Bankja Rt. tehát a leghatározottabban kimondta - amit választott nevével is kinyilvánított -, hogy bank és hitelügyletével elsősorban a mezőgazdaságot óhajtja támogatni. Az induló új bank nagy lendülettel kezdte működését. Rövidesen részt vett a Hosszúpályi Takarékpénztár Rt. alapításában, sőt a karcagi „Hungária" hengermalom tőkeemelésébe is betársult, miközben Debrecenben kézi-zálog intézetet is nyitott és ezek mellett ingatlanforgalmi, valamint terményosztályt is létesített. Becsülhető eredmény volt az is, hogy már az első évben 2 387 661 koronára nőtt a váltótárca állománya, s ezzel párhuzamosan további 803 148 koronányi váltó leszámítolására került sor. A betétek összege (90 ügyféltől) 1 295 280 korona lett.

7 Ezek a tételek ugyan eltörpülnek a már említett Debreceni Első Takarékpénztár korabeli adatai mellett, de az időszak helybeli kisebb bankjai között megfelelőknek mondhatók. A lendületes kezdés azonban hamarosan lefékeződött, aminek legfőbb oka az 1912-re kiteljesedő válság lett. A válság előidézője a balkáni háború miatti gazdasági helyzet volt. Míg 1911 elején az előző évek országos jó termését követte a külföldi tőke fokozott érdeklődése (ipari és közlekedési vállalatok iránt), s megélénkült a tőzsde forgalma, megnőtt a pénzintézetekjövedelme, fellendült az építőipar, mindez kedvező hatást gyakorolt a pénzintézet tevékenységére. Ugyanakkor ez év (1911) második felében a balkáni háború veszélye miatt kivonták a külföldi tőkét, aminek következtében 1912-re pénzszűke (háborús készülődés + tőke kivonás) lépett fel. Ez nem szokott kedvezni a hiteléletnek, egyáltalán a gazdaságnak, de nálunk Magyarországon mégis bizonyos fellendülés mutatkozott, sőt egész sor új kisebb pénzintézet alapítására került sor magában Debrecenben is. Pl. Belvárosi Takarékpénztár, Debreceni Közvetítő Bank Rt., Debreceni Népbank Szövetkezet, Gazdasági Takarékpénztár, Gazdasági és Kereskedelmi Bankszövetkezet, Kerületi Bank mint szövetkezet, Kisbirtokosok Hitelszövetkezete.

8 Nem vitás, hogy a most felsorolt pénzintézetekből hamarosan több is a felszámolás sorsára jutott, de mivel a szanálást a nagybankok, valamint az állam is támogatta - annak érdekében, hogy a reális alapokhoz való visszatérés minél kisebb zökkenővel járjon -, a felszámolási folyamat aránylag rendkívül simán folyt le. A Debreceni Gazdák Bankja Rt. is érezve a válság szorító hatását, kezdeti üzletköreiből megszüntette a kézizálog intézetet. A bank első vezérigazgatója az alapítótagok között többekkel is képviselt (Imre, István, Lajos, László, Miklós) Kertész családból lett megválasztva, mégpedig Lajos személyében, aki foglalkozására nézve már előzőleg is banktisztviselő volt. Az első év összforgalma 73 723 226 koronára emelkedett, ami az alaptőke nagyságát tekintve annak 73-szorosának, illetve annak kezdő (500 ezer) adatát nézve 146-szorosának felelt meg, s ez 5 Debreceni Képes Kalendáriom 1912. évre 210-211. (Továbbiakban: DKK) 6 Hajdú Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban: HBML) Cl. VII. 2/d. 72. 7 Compass 1912/13. Banken und Sparkassen 497. 8 DKK 1913. és 1914. évekre. 261