A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Sok évtizedekig nem népesedett be Homorog, Kába, Tépe, Nánás, Szentdemeter, Andaháza, Ebes, Demeter, Barsa, Bökény, Fancsal, Ete, Sas, Hat, Balmaz - tehát újabb tizenöt falu. De súlyos pusztulás érte a következő településeket: Csiff, Kókad, Haláp, Bozsód, Septely, a szabolcsi Csősz, Elep, Máta, Rabé, Pród, Polgár, Orod, Macs és Cégény - az előzőleg sorolt tizenöttel együtt 29 falu. Az okleveles adatokból és régészeti feltárásokból tatárjárás előttinek bizonyult 94 településből 13 elnéptelenedett, és 29 falunak és prédiumnak élete szakadt meg, többségüké hoszszabb időre. II. A korai prédiumok nagy részének eltűnésével, az egyházas prédiumok többségének faluvá alakulásával, a népesség növekedését követő falukettőződésekkel, például Gut - egy éppen az 1230-as évekre kiteljesedő településhálózatot szaggatott fel a tatárjárás. Az előbb-utóbb újjáéledt falvak közül először soroljuk a XII. századtól folyamatosan megült településeket. A bihari-békési részen Csökmő újból 1256-ban, illetve 1258-ban tűnik elénk. Birtokosai a Smaragd nembeli Smaracus illetve Egyed ispánok Körös menti földeket, kúriahelyét és a Körösön malomhelyét adta a zsámbéki premontrei rendű monostornak. Az ugyancsak Békésben lévő Rabé a faluról nevezett földesurai közül kettőt említenek 1271-ben illetve 1279-ben. Az itt megadományozott dunántúli Gyovad nem monostoros faluját Gáborjánt a tatárjárás után a szomszédban birtokos eredetileg Vas megyei Geregye nembeliek elfoglalták. 1271-ben a falujukról nevezett Debreceni Rophoin és Péter is bizonyították, hogy a falu ősi Gyovad birtok, az alapító és családtagjai a monostorban vannak eltemetve. A Geregyék a hozzátartozó Keresztúr egyházával és Szentpéter egyházával más néven Szentpéterszeggel 1278-ban, miután a király ellen lázadtak, elvesztették. Barsa nembeli Lóránd erdélyi vajda és testvérei kapták adományba. Azok viszont 1285-ben átadták királyi jóváhagyással Debreceni Rophoin bánnak. A bán - a debreceni uradalom megalapozója - 1282-ben és 1289-ben vásárolta meg Debrecentől délre fekvő Torna falut Boldogasszony egyházával a Hontpázmány nembeli Szentjánosiaktól. A település alapítója a Miskolc nembeli Torna volt. A XII. században kis templomot építő Fancsika 1273-ban a Sártványvecse nemzetség Poroszlai ága poroszlai monostorának faluja. A XII-XIII. század fordulóján királyi vagy várbirtok Megyer a tatárjárás korában a váradi püspökség faluja. Ebben az évben a birtok neve Tékmegyer, dézsmáját a püspök a káptalannak engedte át. Kinizs 1220-ban bihari poroszló lakhelye, a híres bihari Told nem faluja volt. 1275-ben osztoztak rajta és Petlend földön (puszta Magyarhomorog mellett) az ebben az évben először szereplő Told faluról elnevezett család tagjai. Az ő birtokuk az 1284-ben említett Szakái (Körös-), valamint az ekkor néptelen Tóti Szent Demeter tiszteletére emelt egyházával és a szintén néptelen Csehi (Körösszakáltól délre esett). Szepes a helyi Szepes-i család birtoka, 1282-ben Lombi, 1289-ben Torna határosaként említik. Macs (Nagy-) 1270 után lett Alpra kun vezéré, 1282-ben Lombi föld határosa. 1284 őszén IV. László a hűtlenné vált Alpra fiáktól elkobozta és az ott lévő várfölddel valamint a szomszédos Mihálylakával Debrecen-i Rophoinnak adta. A Zovárdok ősi monostoros birtoka Szerep, 1283-ban a nemzetség birtokainak megosztásában szerepel, az ekkor először említett Aka (Bakonszeg előzménye) és Tancskereki (Zsáka és Bakonszeg között) falvakkal. A monostor kegyurasága 3/4-ed részben a Vécs és Bodon ágakra, 1/4-ed részben a Fugyi-akra szállt. Fancsal 1284 előtt két azonos nevű részre oszlott, az egyik a váradi Szent Kereszt oltár mesteréé, a másik a káptalané volt.

32 32 Csökmő: lásd Györffy György: Adatok Pilis megyei monostorok középkori történetéhez = Művészettörténeti Értesítő V. évf. (1956) 280-281. A monostort 1234 előtt Smaragd, 1208-1209-ben bihari ispán alapíthatta. Rabé: F. V./l. 156. és Györffy, 1963. 512. - Gáborján, Keresztúr és Szentpéterszeg lásd Módy, 1996. 74-76., 85. - Torna: lásd Módy, 1984a. 64., 66. - Fancsika: lásd Módy, 1989a. 51-52. - Megyer: lásd Módy, 1986. 156. Kinizs, Petlend, Told: lásd Györffy, 1963. 634., 654., 677. - Szakái, Tóti, Csehi: W. XII. 422. - Macs, Mihálylaka: M. Nepper-Módy: Szentgyörgy, az 5. jegyzetben i. m. passim. - Szerep, Aka, Tancskereki: W. IV. 365. Kar. Mnemz. III. 154-155. Módy, 1990. passim. - Fancsal: lásd Györffy, 1963. 632. 179