A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Az említés évében a bihari vár faluja Körmösd, Pelőke, Bajom egyik része, ezeken várnépek,. Hat és Sas, ahol a várjobbágyok éltek. A Konyár közelében keresendő Kinizs és Macs dobokai várnépek települése. A korábban a szabolcsi várhoz tartozó Nádudvar és Szoboszló említésekor már a kolozsi vár alá tartozott. Az idő tájt kerülhettek oda, amikor Szoboszlóvásár fele vámjövedelmét a garamszentbenedeki apátság kapta. Okát az itt haladó fontos sószállító út biztosításában kereshetjük. A Váradi Regestrum egyik 1214. évi esetéből kitűnik, hogy Szoboszlón viszont a kolozsi várispánság tisztjein, várjobbágyain kívül szabad birtokosokról is tudunk. Nádudvaron szintén éltek szabad birtokosok is. Az egyházak királyi-hercegi és magánföldesúri birtokokból kaptak korai adományokat. A már tárgyalt Artánd és Fancsal mellett ilyenek a bihari Dusnok, mely a Hontpázmányok szentjánosi Keresztelő Szent Jánosról nevezett monostorának birtoka, Fancsika a Sártványvecse nemzetség poroszlói monostorának faluja, valamint Apáti a tordai apátságé. A szabolcsi Kékes, Fejérszentmargita, Bágyszeg, Csősz(d) és Papegyháza már Szent László korában az egri püspökségé. Lássuk a nemzetségi birtokokat. A bihari-békési részen az Akosnem faluja Pályi. Itt állt 1234ben premontrei rendű monostoruk, Sőregi János 1930-ban a monostorpályi református templom kertjében tárta fel a háromhajós templom északi tornyának, az északi főfalnak, a félköríves záródású északi mellékszentélynek és a félköríves főszentélynek, az északi sekrestyének és a déli torony északnyugati sarkának alapfalait. A XVIII. század első felében épült református templom a déli mellékhajóra és a déli toronyra épült rá. A monostort XII. századi alapításúnak tarthatjuk.

22 Sáránd és Konyár korán Ákos nemzetségi birtokos kezére került. A Barsa nemzetségé volt a nevüket hordozó Barsa és Rabé. Az eredetileg Zala megyei Gyovad nemzetség Biharban megadományozott tagja Gáborjánban Szent Mihály tiszteletére szentelt monostort alapított. A Zovárdok Szent Györgynek szentelt monostorának helyt adó falu Szerep, később uradalmi központjuk. A Regestrum idején már az övék Nyék, Udvari, Orod és a bihari Salamon. A velük vérrokonságban álló Sártványvecse nemzetség 1215 előtt birtokolta az egyik - a Békésbe eső Bajom-ot. A tatárjárás előtt bizonyosan az övék volt Fancsika és Görbej. A Regestrum 1222-ben említi Pályi, a későbbi Herpály apátját. A valószínűleg bencés monostort csak feltételesen lehet a Gutkelednem alapításának tartani. 1972-76. közötti ásatásunkkal egy nyugati toronypáros, háromhajós, egyenes záródású főszentéllyel és belül félköríves záródású mellékszentélyekkel, déli sekrestyével épült a XII. század végén már álló templom maradványait tártuk fel.

23 A herpályi uradalomhoz tartozott Szentdemeter és Andaháza. A szabolcsi részen az Aba nemzetség korai birtokai Hortobágy, Pród és Dusnok. Ezeket rendelték a százdi monostoruk alá. Feltehetően a XIII. század első felében Polgár a falujuk volt. Ohat nemzetségének központja a monostoros Ohat. Patrociniuma a Boldogságos Szűz. Apátját 1220-ban említi a Regestrum. Zoltai Lajos 1905-ben tárta fel alapjainak maradványait, véleménye szerint az egyhajós egyház feldúlt szentélye félköríves záródású volt. Építését a XII. századra tehetjük. A monostor korai tartozéka volt Árkusd, Hódos, Sziles és feltehetően Hort. A Kata nemzetség a Szent Keresztnek szentelt monostorát Zám-on építette fel. Apátját az ohati apáttal egy ügyben említi a Váradi Regestrum. Az alapmaradványokat Zoltai 1908-ban tárta fel. Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom földsánccal, árokkal körülvett magas halmon épült, bizonyosan XII. századi. Zoltai az ohati monostor közelében is földvár nyomára lelt. így következtetett Németh Péter arra, hogy a két nemzetség XI. század végi foldváras központjaihoz épültek — Sőregi János: Középkori templom alapjának feltárása a biharmegyei Monostorpályiban. In: Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri-Múzeumának 1930. évi működéséről és állapotáról. (Összeáll.: Ecsedi IstvánSőregi János, Debrecen, 1931) 80-83.; Rácz Zoltán: Szempontok Monostorpályi Árpád-kori templomának értékeléséhez. In: A Bihari Múzeum Évkönyve III. (Szerk.: Héthy Zoltán, Berettyóújfalu, 1982) 69-77. 23 Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett kutatás és helyreállítás 1972-1975. In: A Bihari Múzeum Évkönyve I. (Szerk.: Héthy Zoltán, Berettyóújfalu, 1976) 49-103., különösen is 75-101. - 1980 őszén sikerült feltárni Herpály román stílusú parochiális egyházának alapmaradványait és a falu késő gótikus templomának alapjait is az Egyházsziget illetve Telek határrészeken. Módy, 1981a. 90., 111.; Módy, 1989a. 50. 175