A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)

Történelem - Módy György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig

Módy György NYUGAT-BIHAR ÉS DÉL-SZABOLCS TELEPÜLÉSEI A XIII. SZÁZAD VÉGÉIG Több mint negyedszázaddal ezelőtt foglaltam össze a mai Hajdú-Bihar megye területének települései történetét a XIII. század végéig egy német nyelvű dolgozatomban. A birtoklás- és településtörténeti vázlat német nyelvű közreadásának közvetlen oka az volt, hogy Kelet-Magyarország és benne régióink Árpád-kori településtörténete iránt felújult a külföldi - elsősorban román, csehszlovák és német történészek érdeklődése. Összefoglalásom közreadásával egyidőben jelent meg másik rövid terjedelmű tanulmányom a megye településtörténetéről a tatárjárástól a török hódoltság megszűnéséig.

1 Mindkettő a korszakra és a tárgyra vonatkozó szakirodalomra támaszkodott, bár az okleveles forrásokat ott is használtam, ahol ez a szövegből nem közvetlenül tűnik ki. Megjelenésük óta nemcsak egy-egy falura, mezővárosra, városra vonatkozóan készültek el monográfiák, hanem jónéhány régészeti feltárás, résztanulmány gazdagította ismereteinket. Szükségessé vált, hogy ezek eredményeit figyelembe véve és az új megállapításokat, következtetéseket mindenütt az alap forrásokra támaszkodva újból összefoglaló áttekintést végezzünk. Ab1 Entwurf der Siedlungsgeschichte des heutigen Gebietes des Komitats Hajdú-Bihar im 13. Jahrhundert. Déri Múzeum Évkönyve 1968. (Szerk.: Módy György. Debrecen, 1970) 185-200.; Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárástól a hódoltság megszűnéséig. Hajdú-bihari kéziratos térképek. HajdúBihar megyei Levéltár Közleményei 1. (Szerk.: Komoróczy György. Debrecen, 1972) 171-190. A következő kötetek már az új kutatási eredményeket figyelembe véve készültek el: Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás, 1973); Hajdúböszörmény története (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1973); Polgár története (Szerk.: Bencsik János, Polgár, 1974); Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk.: Dankó Imre, Hajdúszoboszló, 1975); Varga Gyula: Egy falu az országban - Kismarja életrajza (Debrecen, 1978); Berettyóújfalu története (Szerk.: Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981); Debrecen története 1693-ig (Szerk.: Szendrey István, Debrecen, 1984); Báránd története és néprajza (Szerk.: Balassa Iván, Báránd, 1985J; Bakonszeg története és néprajza (Szerk.: Ujváry Zoltán, Bakonszeg, 1990); Biharnagybajom története és néprajza (Szerk.: Ujváry Zoltán, Debrecen, 1992); Vámospércs története (Szerk.: Gazdag István, Vámospércs, 1994). A régebbi feldolgozásokból kiemeljük: Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések 5. sz. (Bp., 1940). Használtuk a Hajdú-bihari kéziratos térképek. A HajdúBihar megyei Levéltár Közleményei 1. (Szerk. Komoróczy György, Debrecen, 1972) és a Hajdú-bihari kéziratos térképek

II. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 18. (Szerk.; Gazdag István, Debrecen, 1982) kötetekből Mesterházy Károly összefoglalásait. - Sok érintkező kérdésnél nagy segítséget nyújtott a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. kötet (Szerk.: Entz Géza, Bp., 1986). - Az elnéptelenedett, elpusztult települések helyének azonosításában nélkülözhetetlen volt Zoltai Lajos két összefoglaló munkája: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban (Debrecen, 1925) és Ismeretlen részletek Debrecen múltjából II—

III. rész. Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése - Debrecen határperei a hortobágyi puszták történetével kapcsolatban. (Debrecen, 1936), valamint Balogh István pontos topográfiát megadó tanulmánya: Adatok az Alföld középkori régészetéhez = Archaeologiai Értesítő 80. évf. (1953) 141-150. + térkép. 165