A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996 (Debrecen, 1998)
Régészet, ókortudomány - Németi János: Az északnyugat-romániai kelta kutatás rövid áttekintése
Az észak-nyugat romániai első kelta leletek a véletlen felfedezéseknek tulajdoníthatók: Siniob/Szentjobb 9 és Diósig/Diószeg. 10 A két világháború között dr. Andrássy E. érmihályfalvi/Valea lui Mihai orvos gyűjtőmunkájának köszönhető számos leletmentés: Ermihályfalva, Erkórtvélyes/Curtuiseni, Székelyhíd/Sácuieni, amelyek támpontul szolgáltak a későbbi kelta kutatásoknak). Az Andrássy féle gyűjtemény kelta anyagát főleg Roska Márton tette közzé.'' A hazai kelta kutatás a hatvanas évek elején lendült fel, s ebben nem kis szerep jutott egy ma is szenzációsnak tartott leletnek, a véletlen (villanyoszlopásás) folytán Csomaközön/Ciumesti talált, kelta vezérsírból származó leleteknek, 12 valamint Kovács Gyula berei/Berea református lelkész gyűjteményéből származó kelta leleteknek: Csomaköz - Bére, Szaniszló/Sanisláu Fény/Foieni. u A csomaközi kelta sisak az európai kelta anyagi műveltség máig ismeretlen egyetlen ilyen típusú hagyatéka. 14 A nagybányai múzeum anyagi támogatásával megindult ásatások során 1962-64. között feltártuk a temető megmaradt részét (a homokbánya korábban már több mint a felét megsemmisítette), valamint részben feltártuk az első hazai kelta települést, amely korban megegyezik a temető anyagával. 15 A további kutatások Szaniszló/SanisMku,' 6 TarjánVTárian, ]1 Erkórtvélyes/Curtuiseni,™ Erdengeleg/Dindesti X9 temetők és sírok, valamint Erendréd/Andridr°, 'Nagykár oly /Car ei - Bobáld 21 Börvely/Berveni 22 településmaradványok előkerülésével újabb adatokkal gazdagították a La Téne korral kapcsolatos ismereteinket. A csomaköziberei és szaniszlói ásatások alapján a felmerült kronológiai és etnikai problémákra inkább csak hipotetikus válaszokat adhattunk, a kérdések közelebbi megvilágítása újabb kutatásokra ösztönöztek bennünket. A témáról V. Zirra által közölt tanulmány 23 először vázolja fel egészében a romániai kelta problematikát, felhívja a figyelmet azokra a területekre, ahova effektíven eljutnak a kelták, valamint rögzíti a kultúrhatások alatti területeket, érzékeltetni próbálja a kelta civilizáció szerepét a hazai fejlett vaskorban (La Téne). A tanulmányból kitűnik, hogy a kelta anyagi kultúra legintenzívebben Románia észak-nyugati és nyugati, alföldi területein, valamint Belső-Erdélyben jelentkezik, míg Oltenia nyugati részén a scordiscusok - központjuk Singidunum, a mai Belgrád volt - hatása érvényesült. Muntenia, Dobrudzsa/Dobrogea valamint Moldva területén csak itt-ott, szórványosan találkozunk kelta jellegű leletekkel. 24 9 Arch. Ért. XVII. 1897. 449., V. Pärvan, Getica. O protoistorie a Daciei. Bucuresti, 1960. (új kiadás) 513. 10 Arch. Ért. XXII. 1903. 433. 11 Andrássy, E., „Dr. Andrássy" régészeti múzeum, Mihályfalva, 1954. mss., Roska M. Közlemények, II. 1942. 81-84., 227-234. 12 VI. Zirra, Un cimitir celtic in nord-vestul Romäniei. Baia Maré, 1968., M. Rusu, Oct. Bandula, Mormintul unei cäpetenii celtice de la Ciumesti. Baia Maré 1970., M. Rusu, BRGK 50. 1969. 268-300., /. Németi, Dacia, N. S. 19. 1978. 243-245., /. H. Crisan, Marmatia, 2. 1971. 55-92., K. Horedt, SCIV, 24. 1972. 2. 299-303. 13 Közületien anyag a nagybányai múzeumban, Kovács gyűjtemény. 14 VI. Zirra, I Celti, Milano, 1991. 382-383. 15 Idem, St. Com. Satu Mare, 3. 1980. 39-65. 16 Idem, St. Com. Satu Mare, 2. 1972. 151-192. 17 N. Chidiosan, D. Ignat, SCIV 23. 1972. 4. 553-577. 18 M. Roska, Közlemények II. 1942. 81-84., 227-234., Idem, Közlemények IV. 1944. 33-56., Idem, Erdély régészeti repertóriuma I. Kolozsvár, 1932. 80-81., Z Nánási, Crisia, 3. 1973. 29-30., Idem, St. Com. Satu Mare, 3. 1975. 47^9., N. Chidiosan, Alex. Säsianu, Crisia, 12. 1982. 393-400. 19 VI. Zirra, St. Com. Satu Mare, 2. 1972. 171-172. 20 J. Németi, SCIVA, 25. 1974. 4. 579-584. 21 Idem, St. Com. Satu Mare, V-VI. 1981-1982. 175-177. 22 Idem, Acta Musei Porolissensis, 10. 1986. Zälau. 72-74. 23 VI. Zirra, Dacia, N. S. XI. 1971. Beiträge zur Kenntnis des keltischen Laténe in Rumänien. 171-238. 24 Ibidem, 23. kép. 152