A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Természettudomány - Sándor István–Dudás Miklós: Nappali ragadozómadár-fajok állománynagyságának alakulása 1976–1984 között Hajdú-Bihar megyében

— szándékos pusztítás (lelövések, fészkes fák kivágása, tojás és fiókák kiszedése, stb.) — intenzív erdőgazdálkodás, fészkelőhelyeken költési időben végzett erdészeti tevékenységek — aktív turizmus, fotózás, fészkelőhelyek környékén végzett kirándulás, stb. Aktív ragadozómadár védelmi munkák A terepi bejárásaink során számos olyan erdőrészietet találtunk, ahol az állomány kora, záródottsága (korona alakulása) már alkalmas volt arra, hogy ott fészkelő fajok telepedjenek meg. Kísérleti jelleggel építettünk néhány műfészket az arra alkalmasnak ítélt erdőrészekben. Ezzel erős "kulcsingert" kívántunk adni az új revírt (fészkelőhelyet) kereső pároknak! A tél folyamán lekopott fészkek helyréé új fészekalapokat készítettünk, valamint a természetes fészkeket rejtő, de időközben letermelt erdőrészek közelében szintén visszapótoltuk azokat. Az eddigi eredmények: — Debreceni Nagyerdő: 11 db kihelyezett műfészek — 2 fészekben galambász héja (sikeres költés) 3 fészekben egerészölyv (sikeres költés) 2 fészekben galambász héja (sikertelen költés) Erdőspuszta: Ohati erdő: Nagykácsa-sziget: 8 db kihelyezett műfészek — 1 fészekben galambász héja (sikertelen költés) 4 db kihelyezett műfészek — 1 fészekben darázsölyv (sikeres költés) 1 fészekben egerészölyv (sikeres költés) 1 fészekben galambász héja (sikeres költés) 1 fészekben réti sas (sikertelen költési kísérlet) 7 db kihelyezett műfészek — 1 fészekben galambász héja (sikeres költés) 1 fészekben egerészölyv (sikeres költés) 1 fészekben barnakánya (sikeres költés) 1 fészekben kerecsensólyom (sikeres költés) 27