A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti és fotókiállítások Debrecenben 1919–1944 között

Sz. Kürti Katalin Képzőművészeti és fotókiállítások Debrecenben 1919—1944 között A két világháború között egyre-másra alakultak egyesületek, körök, társaságok, társulatok. Ennek okát Lyka Károly a gazdasági bizonytalanságban látta, amelyben „mindenkire nézve fontos volt valamivel tartozni, vállvetve védekezni, közös erővel utat törni az érvényesülés felé".

1 Az első világháború után tizenhárom év alatt tizenhat képzőművészeti egyesület alakult. Az egyre konzervatívabbá váló Országos Magyar Képzőművészeti Társulat szelleméhez hasonlított a Benczúr Társaság, a Munkácsy Céh. Haladó szellemben működött a Szinyei Társaság, az ennél is merészebb Új Művészek Egyesülete (UME), valamint a Képzőművészek Új Társasága (a KÚT), amelynek célja az volt, hogy „művészetünk haladó szellemű, progresszív legyen..., magyar, de európai orientációjú".

2 A debreceniek jó része az OMKT-hoz, a Munkácsy Céhhez, míg a modernek a KÚT-hoz és az UME-hoz csatlakoztak. Míg a század elején egyetlen társaság, az 1902-ben alakult Műpártoló Egyesület tömörítette a debreceni értelmiséget, a művészeket és műpártolókat, a 20-as, 30-as években több képzőművészeti, fotó- és iparművészeti egyesület jött létre.

3 A helyi kapcsolatokat legintenzívebben a Műpártoló Egyesület, majd az ebből kialakult Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete ápolta, de szép sikerei voltak a régióban is. Az Ady Társaság az országos szakmai kapcsolatok építésére törekedett (miközben tagjai nemzetközileg is ismertek, elismertek voltak), azAjtósi Dürer Céh, valamint a Debreceni Fotóklub jelentős országos és nemzetközi kapcsolatokra tett szert. Ennek a tanulmánynak a keretében a debreceni művészeti egyesületek, csoportok, körök és a Déri Múzeum kiállításait tekintjük át. Legtöbb szó a két nagy egyesületről, a Műpártoló Egyesületről és az Ady Társaságról esik, de utalunk a kisebb szalonok, nem képzőművészeti jellegű társaságok, csoportok egy-egy képzőművészeti, vagy fotókiállítására is. A történeti áttekintés után kiállítási naptárat adunk. Folytatjuk ezzel azt a témát, amelyet a Déri Múzeum 1989—90. évi évkönyvében tettünk közzé Képzőművészeti kiállítások a századelő Debrecenében címmel.

4 A bibliográfiában megjelölt könyvek, tanulmányok mellett a Déri Múzeum adattárában, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban megtalálható katalógusok, a korabeli lapok (Deb1. Lyka Károly: i. m. 29. Festészetünk a két világháború között (Bp., 1956), 29. p. 2. Magyar művészet 1800—1945. (Szerk.: Zádor Anna), 372. 3. Vonatkozó irodalmat 1. a bibliográfiában! Sz. Kürti Katalin: Debrecen képzőművészete 1919—1945 című könyve II. és III. fejezete és annak lábjegyzetei adnak részletes forrásjegyzéket. 4. Déri Múzeum Évkönyve (továbbiakban: DMÉ) 1989—90. (Debr., 1992), 409—438. p. 269