A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Muzeológia - Balogh István: Iratok a városi múzeum alapításához (1902–1905)

A tárgyak tűz- és betörés ellen a város számlájára biztosítandók, a pakolás és szállításra a város munkásai és igásfogatai igénybeveendők. — Miről Puky Gyula főispán úr, Komlóssy Arthur főjegyző, Oláh Károly tanácsnok és Aczél Géza főmérnök, továbbá Dr. Tüdős János, Dr. Szűcs Géza és Löfkovits Arthur urak, végül lovag Kerpely Kálmán kir. gazd. tanint. igazgató úr jkv-i kivonaton értesíttetnek. — Kelt Debreczen szab. kir. város tanácsának 1902. Deczrmber 3-án tartott üléséből. Kiad: Szabó Kálmán Komlóssy fjegyző. Eredeti, kézírásos kivonat HBMLT. IV. B. 14051b. V. 18/1902. 10.002/1902. tan. sz. 1902. DECEMBER 12. Löfkovits Arthur ajándékozási és adományozási irata a tulajdonában lévő gyűjteményeknek a városi múzeum létesítésére való felajánlásáról és gyarapítására évi 5000 korona tív évi részletekben való adományozásáról. Másolat. Ajándékozási és adományozási okirat Mint Debreczen szab.kir. városnak 27 év óta lakosa, mindenkor élénk figyelemmel és ér­deklődéssel kisértem ennek agyagi és szellemi fejlődését s úgy saját polgári foglalkozásom kö­rében mint társadalmi térem is a mindnyájunkra háramló közös feladatból: mindenkor igye­keztem csekély erőmhöz képest részemet kivenni, előbbre vinni, virágzóbbá tenni városunk gazdasági és kulturális életét. Sokszor gondolkoztam azon, hogy Debreczen az iskolák városa s a magyar vidéki szellemi élet egyik első számú góczpontja még mindég nélkülöz egy, több vidéki nagyobb városban már létesitett úgynevezett városi múzeumot, amelynek gyűjteményei a lakosság ethnographiai és művelődés s köztörténelmi ismereteinek gyarapítására hasznos szolgálatokat tehetnének, e mellett emelnék a faji öntudatot, meggyőzvén népünket anyagi és szellemi fejlődési képességéről s ébren tartanák az olykor fényes, de mindég küzdelmes nem­zeti múlt iránti érdeklődést. — Égtem a vágytól: ebben az irányban valami számba vehetőt alkotni. S ezért évek óta, amikor és ahol csak alkalom kínálkozott, tehetségemhez képest fel­használtam azt arra, hogy egy gyűjteményt hozzak össze olyan tárgyakból, amelyek nemzetünk gazdasági és szellemi fejlődésének feltüntetésére egy vagy más irányban alkalmasoknak látsza­nak. Gyűjteményem annyira szaporodott, hogy szerény véleményem szerint magvát képezheti már egy városi múzeumnak. S ezért elhatároztam, hogy a tulajdonomat képező, az idefűzött leltár szerint 1460, azaz Egyezernégyszázhatvan darab, mintegy 13000 korona értéket képvi­selő, nagyobbrészt régiségekből álló gyűjteményemet s ezenkívül a néha nagy hazánkfia, Szi­lágyi Dezső hagyatékából e czélra megszerzett 45 darab díszalbumot, illetve díszoklevél cso­portot tulajdonjoggal Debreczen szab. kir. városnak ajándékozom. Teszem ezt egyfelől abban a hitben, hogy lesznek, akik már ennek a szerény gyűjteménynek vizsgálata és tanulmányozása utján is hasznos ismeretekre tesznek szert, másfelől pedig abban a reményben, hogy ha egy­szer lesz egy nyilvános s köztulajdont képező gyűjtemény, amelyben a nemzet múltja, gazda­sági és szellemi fejlődésére vonatkozó emlékek gondozás alá vétetnek és megőriztetnek, — polgártársaim közül többen fognak oda e nemű tárgyakat és emlékeket beszolgáltatni, amik különben a biztos elkallódás veszedelmének vannak állandóan kitéve. Gyűjteményemet tehát egy városi múzeum czéljaira tulajdonjoggal Debreczen szab. kir. városnak ajándékozom s ké­rem a tekintetes törvényhatóságot, hogy azt tőlem kegyesen elfogadni szíveskedjék. Tudom, hogy minden kezdet nehéz, hogy tehát ez az alakítandó városi múzeum is erős megpróbálta­tásoknak lesz kitéve különösen első éveiben. Gondoskodni kívánok tehát csekély erőmhöz ké­pest arról is, hogy ez az alakítandó városi múzeum a fejlődés legszerényebb feltételeit az első 382

Next

/
Oldalképek
Tartalom