A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabadi István: Svájci-magyar kapcsolatok Veress István (1871–1943) önéletrajzának tükrében
előadásomat. . . A Debr. Prot. Lapban részletesen ismertettem a svájci tanítóképzőkben tett látogatásaimat (lásd 1930 évi 39, 40, 41 sz.) és a Magyar Tanítóképzőben (1931 évi 1. sz.)." 37 A már említett Schohaussal szoros kapcsolata alakult ki. A svájci pedagógus egyik európai viszonylatban nagy feltűnést keltő munkáját (Schatten über der Schule) Veress több előadásban népszerűsítette és a Tanítóképző 75 éves jubileumán, 1931-ben Schohaus volt az ünnepségek díszvendége 3 . Már 1933-ról írva említi meg érdekességként Veress, hogy „a kreuzlingeni tanítóképzőintézet tőlünk tanulta meg, Schohaus igazgató közvetítésével, a ski téli kirándulást. . . melynek kezdeményezése Somorjai László tornatanárunk nevéhez fűződik . . . Egyet-mást megtanult tőlünk Schohaus s azt alkalmazta otthon, amint mondta, régen Svájc exportált pedagógiai cikkeket, most ő szorul importra e téren." 3 1934-ben Arsteint látta vendégül Veress Debrecenben, aki afrikai missziói útjáról több előadást tartott Uray Sándor 40 szervezésében. Arnsteint rövid egyetemi látogatása során Csikesz Sándor 41 teológus professzor kalauzolta. Az év folyamán a Schohaus által szerkesztett Schweizer Erziehungs-Rundschauban jelenik meg Veresstől egy tanulmány a magyar tanítóképzésről, amelyet francia és osztrák lapok is átvettek 42 . Veress 1937-ben nyugalomba vonult. Egy egri látogatás során felkereste a helyi katolikus tanítóképzőt, melynek igazgatója bevezette a tanári szobába, „ahol a katolikus tanárok a legnagyobb tisztelettel fogadtak, hiszen ismerhették működésemet a »Magyar Tanítóképző-bői«, amelybe az elmúlt iskolai évben is írtam cikket ilyen címmel: »Összeköttetéseink a külföldi pedagógiai irodalommal«". 4 Veresst nyugdíjazásakor valóban sokan méltatták a külföldi, elsősorban svájci kapcsolatok építéséért, például a Tanítók Lapjában Ormos Lajos 44 , a Debreceni Protestáns Lapban Baja Mihály 45 vagy a Tanítóképző értesítőjében Varga Jenő 46 . Ugyanők kiemelték közvetlen, szeretetteljes kapcsolatát a diáksággal. Minden bizonnyal hitelesek Veress szavai, amikor Önéletrajzában erről a kérdésről tesz vallomást, és a Svájcban diákként és tanárként megtapasztalt demokratikus iskolai légkört is felfedezhetjük sorai mögött. Tanítványairól írja: „Igyekeztem bizalmukat megnyerni. Ők is bizalommal közeledtek hozzám. Irodám ajtaja a napnak minden órájában a kollégiumban való tartózkodásom alkalmával nyitva volt előttünk. . . Előttük nem a pöffeszkedő, nagyzoló pedagógus, hanem az atyai jó barát állt." 47 „Svájccal való összeköttetésem nem szűnt meg nyugalomba vonulásom alkalmával sem" — olvashatjuk az öregedő Veresstől, és Arsteinnel, Schohaussal fenntartott kapcsolatának dokumentumait is (cikkek, könyvismertetések) igyekszik sorra venni 48 . Levelezéséről Önéletrajzában rendelkezik: „A svájciakkal folytatott levelezésemet, illetőleg a tőlük kapott leveleket 37. Uo. 667—675. 38. A jubileumra jelent meg: Veress István, A debreceni református kollégium tanítóképző-intézetének története 1855—1930. (Debrecen, 1931.) Schohaus látogatásáról I. A Debreceni Református Kollégium Tanítóképző intézetének értesítője az 1930—31. iskolai évről. (Debrecen, 1931.) 40—42. 39. Veress, Önéletrajz. 748—749. 40. Uray Sándor (1878—1969) református lelkész Debrecenben. 41. Csikesz Sándor (1886—1940) a Debreceni Tisza István Tudományegyetemen a hittudományi kar professzora. 42. Veress, Önéletrajz. 793. 43. Uo. 899. 44. Tanítók Lapja 1937/2. 5—6. 45. Debreceni Protestáns Lap 1937/2. 18—19. 46. A Debreceni Református Kollégium Tanítóképzőintézetének értesítője az 1937—38. iskolai évről. (Debrecen, 1938.) 3—5. 47. Veress, Önéletrajz. 853—854. 48. Uo. 926. 372
