A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Bényei Miklós: A magyar tannyelv és a magyar nyelvtanítás kérdése az erdélyi reformországgyűléseken

román iskolákra kiterjedjen a szász közhatalmi szervek befolyása, ezért ő is úgy látta volna jónak — mint Teleki Domokos —, ha az iskolákat nem területi, hanem vallási különbség szerint csoportosítják a leendő törvényben.

24 Kemény Dénes báró (Alsó-Fejér megye), az erdélyi reformerek egyik vezéralakja — aki szintén úgy vélte, a nyelv alapfeltétele a nemzeti mivoltnak — 1842. január 27-én kész törvényjavaslatot terjesztett a diéta elé. Ennek utolsó, nyolcadik pontja fogalmazta meg a tannyelvre vonatkozó igényt.

25 A nagy többség 1842. január 31-én ezt fogadta el, figyelembe véve az imént említett észrevételeket és a Kraszna megyei Kun Gergely gróf január 29-én elővezetett azon kérését, hogy a törvény a katonai nevelőintézetekről is szóljon.

6 Az 1842. március 16-án felterjesztett törvényjavaslat 8. paragrafusa a módosítások után végül is így hangzott (több helyen szó szerint átvéve Kemény Dénes szövegezését): "A' szászoknak nemzetök' kebelében oskoláikat kivéve, minden más e' hazabeli nevelő intézeteknél, a' katonaiakat is oda értve, minden tudományok magyarul fognak taníttatni. Ezen rendszabály mindazáltal az egyesült hitűek növendékeinek oskoláira nézve csak tíz év múlva leszen kötelező. Mely czélra vezetőleg arról, hogy az egyesült hitűek balázsfalvi oskolájánál, 's a' többek közül is azoknál, melyek' jövedelme hordozhatja, magyar nyelvtanok [tanszék] haladék nélkül állíttassék; valamint arról is, hogy a' papságra készülő nemegyesült hitűek a' magyar nyelvben is szükséges tanítást nyerjenek, ő Felsége kegyelmesen gondoskodni fog addig is, míg e' felől, valamint az oláh köznép' magyarul taníttatása felől is, a' népiskolák' törvényhozás útján elrendezése alkalmával, bővebb gondoskodás leszen."

27 A mai olvasó számára kissé bonyolultnak tűnő szövegből is kitetszik, hogy az erdélyi magyar és székely rendek türelmesebbek voltak ebben a kérdésben, mint a magyarországiak. A szászok tanügyi autonómiáját érintetlenül kívánták hagyni, még a magyar nyelv tanítását sem erőltették. Egyelőre a románok közép- és főiskoláiban sem vezették volna be a magyar tannyelvet, időt akartak adni a felkészülésre; a magyar nyelv oktatását azonban ott is szorgalmazták. Az erdélyi reformerek túlnyomó többsége világosan különbséget tett az elemi és a felsőbb oktatás nyelvi lehetőségei között. Az előbbit eleve anyanyelven képzelték cl, sőt a magyar nyelvtanítás egészével együtt annak keretén belül óhajtották rendezni. Ez a mérsékeltebb magatartás, felfogás tükröződik az országgyűlés idején született egyéb dokumentumokban is. Mint például Wesselényi Miklós báró Udvarhelyszék rendéihez intézett és az 1842. június 27-i közgyűlésen felolvasott levelében: a magyarosítás megkezdésére szólított fel, de a lassú utat, a szelíd, célravezető módszereket — "mellyek közt a' nevelés, 's főként 28 a' népnevelés első helyet foglal el" — ajánlotta. Noha jó néhány helyen a falusi iskolákat, sőt itt-ott az óvodákat is a magyar nyelvterjesztés eszközének tekintették

29

, sokfelé várakozó álláspontra helyezkedtek; így Doboka megyében is, ahol a magyar nyelv tanítását még nem tartották lehetségesnek a román elemi tanodákban a tanítók hiánya miatt.

30 24. Beszédtár 1841—43. II. köt. 28. és 112. 25. Uo. 7—8. — A törvényjavaslat jelentőségéről: Arató 11, 1983. 214. 26. Beszédtár 1841—43. II. 74. 27. Uo. 112—113.; Az erdélyi nagyfejedelemség 's hozzá vissza kapcsolt Részek három nemzeteinek Kolozsvár szabad királyi várossában 1841-ik Ev November 15-ik napján kezdődött ország gyűlésekről készített jegyző-könyv. (Kolozsvár, 1841—43.) 117—118. (a továbbiakban: Erdélyi ogy. jkv. 1841—43.). — A felterjesztésről: Erdélyi ogy. jkv. 1841—43. 202—203.; Erdélyi ogy. irományai 1841—43. 83. Vö. Szekfű Gyula: Bevezetés. = Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez, 1790—1848. (Bp. 1926.) 83., 85. 28. Erdélyi Híradó, 1842. aug. 9. 384. 29. Erdélyi Híradó, 1842. máj. 20. 240—241.; Arató E., 1960. II. 175.; Cherestesiu Viktor: A magyarországi román sajtó politikai vezéreszméi és munkája a szabadságharc előtti évtizedekben. (Bp., 1917.) 29. 30. Erdélyi Híradó, 1843. febr. 3. 57. 360