A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti és fotókiállítások Debrecenben 1919–1944 között

Olyan tematikus kiállítás volt ez, amely többé-kevésbé kötődött a kollégium múltjához, vagy jelenéhez. Az erőszakoltan aktualizáló művek mellett (pl. Tamássy Miklós Horthyt, vagy Berki Irma Tisza Istvánt ábrázoló képei) mellett feltűntek az olyan alkotások, mint Senyéi, Gáborjáni, Maghy debreceni utcaképei, kollégiumi enteriőrjei, Holló László: Csokonai a Nagyerdőn, Rudnay Gyula: Csokonai apotheózisa című olajképe. A másik fontos kiállítás az Ajtósi Dürer Céh nemzetközi ex libris és debreceni grafikai kiállítása (1935), amelyen többek között osztrák, német, cseh, japán, olasz, amerikai művészek alkalmi grafikái és ex librisei szerepeltek. A korszak kétségtelenül legjelentősebb muzeológiai kiállítása a debreceni műgyűjtés százötven évét reprezentáló „Régi debreceni családi portré" kiállítás, amelynek katalógusa ma is műtörténeti jelentőségű adatokat szolgáltat a kutatóknak. A portrékiállítást a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (a MANSZ) debreceni szervezete rendezte antik bútor és óra bemutatóval együtt. A rendezők — élükön Nagybákay Antalnéval — debreceni családoktól gyűjtötték össze a XVIII—

XIX. századi olaj- és pasztellképeket, akvarelleket, metszeteket, miniatűröket, címerképeket, okleveleket. A bemutatott anyag arról tanúskodik, hogy a debreceni családok portrémegrendeléseinek gyakran tett eleget a XIX. században Barabás Miklós, Kiss Bálint, Orlai Petrich Soma, Than Mór mellett a debreceni Dosnyai Károly, Kiss Sámuel. 1930 után évente 3—4 egyéni kiállítást vállalt a múzeum, s a művészek terembér helyett rendszerint festménnyel fizettek. Helyet kapott majdnem minden debreceni alkotó: Toroczkay, Dienes, Vadász, ifj. Kovács, Gáborjáni, Félegyházi, Káplár, Balezer, Bánszky, Petry, M. Csűrös Ferike, Orsós, Ferenczy Éva szobrász. Emlékezetes volt id. Kovács János 193l-es, Káplár Miklós 1936-os emlékkiállítása. Elsősorban szociális célja volt Bányász István, Szepessy György tárlatainak. Megdöbbentő, hogy egyetlen Holló és Medgyessy kiállításra sem került sor a két világháború között! A nem debreceni művészek fogadásánál üzleti szempontok is közrejátszottak, illetve érvényesült a városi vezetés nyomása (Berkes, Pállya, Benyovszky, illetve Vastagh Gyula képszalon). Rangos nevek is előfordultak a Déri Múzeum kiállításai sorában: a már említett Csók Istváné, Aba Nováké, Szőnyié, Ilosvai Varga Istváné. 1933 decemberében nagyszabású kiállítást rendezett a Déri Múzeum Baráti Köre Vaszary János ötvenhárom olaj-, tempera-, pasztellképéből, és B. Kokas Klára festményeiből. 1940 körül — nyilvánvaló politikai meggondolásból — egyre több erdélyi és felvidéki művész alkotásai vettek részt a Déri Múzeum kiállításain, részben egyéni kiállításként, részben csoporttárlat részeként. 1941-ben kassai művészek: Löffler Béla, Jakoby Gyula, Ruttkay György együttes bemutatkozására került sor. Már a harmincas években két ízben rendezett itt kiállítást Pataky Sándor erdélyi festőművész, Litteczky Endre és Ruttkay György kassai művész. Eddig a helyi egyesületek önálló csoporttárlatairól szóltunk. Be kell még mutatni azokat az országos és nemzetközi jelentőségű kiállításokat, amelyeknek debreceni fogadása az egyesületek, vagy az Ady Társaság nevéhez fűződik. A Szinyei Merse Pál Társaság első kiállítását a Műpártoló Egyesület és a Művészház rendezte azzal a céllal is, hogy budapesti viszonzásra kerüljön sor. A rendezést Lázár Béla és Ernst Endre vállalta, s több tárlatvezetést tartott Lázár Béla. 1925. november 13-án nyílt meg a kiállítás Csók István, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Iványi Grünwald Béla, Réti István, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Zádor István festményeiből és rézkarcaiból, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István, Lux Elek szobraiból. 1928 januárjában jött ismét Debrecenbe a társulat. Kiállításán két új szempont volt: már lezárult életművekből (Zichy, Munkácsy, Szinyei) is válogatott és árusított, valamint meghívta a debreceniek közül Toroczkayt, Orsóst, Hollót, Gáborjánit. 1929. november 17-én nyílt meg a Szépművészeti Rt. rendezésében az a „Magyar művészek kiállítása", amelyen a fentiek, Vaszary, Koszta, Thorma, Kernstok, Pécsi — Pilck művei szerepeltek. A tárlaton Hubay Andor művei uralkodtak el, de ismét falat kaptak itt Gáborjáni, Orsós, Holló képei. 275