A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti és fotókiállítások Debrecenben 1919–1944 között

Félegyházi „Reggel", „Délután", „Este" műveit, Vadász egy temperáját, Senyéi sportképeit, szőnyegtervét, valamint Smurák szőnyegeit mutatták be. Az 1937-es tízéves jubileumi ünnepségeihez a képzőművészeti osztály nagyszabású kiállí­tással és előadásokkal kapcsolódott. Kilenc művész mintegy ötven műve közt ott találjuk ke­gyeletül Káplár két művét, s a Társaság soraiba visszatért Holló öt jelentős vásznát, Berki, Félegyházi, Gáborjáni Szabó, Vadász Endre festményeit, grafikáit. Medgyessy szobrait — töb­bek között Móricz portréját — és Smurák szőnyegeit. A kiállításban gyakran tartott ifjúsági tárlatvezetést Félegyházi, Gáborjáni, Adler Miklós. A Társaság életében jelentkező válságot nyomon követhetjük a képzőművészeti osztály te­vékenységében, kiállításain. Sajnálatos Vadász Endre távozása és Holló László újbóli távolma­radása némely csoportkiállításról. Az 1938-as téli tárlat is nélkülük múlt el, ugyanakkor az 1940-es áprilisi csoportkiállításon Kéglné Kalmár Anna, Farkas György, Bíró Ákos tűnt fel. Az osztályból csak három törzstag (Berki Irma, Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán) szerepelt. Miközben az Ady Társaság kiállításai gyérültek, a Műpártoló Egyesület — 1937-től a Kép­zőművészek és Műpártolók Egyesülete — új erőre kapott. Előtérbe került az ismeretterjesztő jelleg (Toroczkay, Bánszky tárlatvezetései), finomabbá vált az árusítás módja, s elegánsabb lett a kapcsolattartás. A megújulás jele volt az 1939-es téli tárlat, majd az 1940-ben rendezett 40 éves jubiláris tárlat, amely Hóman Bálint és Csók István védnöksége alatt nyílt meg no­vember 30-án. A háború ellenére nagy volt az érdeklődés és részvétel: 27 művész állított ki, többek között Bánszky, Ballá, Tar Zoltán, Tóth László, Borsos József építész, az Adysok (Va­dász és Smurák kivételével), mint vendég Boross Géza és Farkas György. Az erősödés jelét mutatta a Magyar Képzőművészek Egyesülete 1940 évi debreceni tárlatán való részvétel, va­lamint az 1943-ban rendezett grafikai kiállítás. A Műpártoló Egyesületen és az Ady Társaságon kívül szinte mindenki mindehol rendezett és fogadott kiállítást. A 20-as évek végétől a nyári egyetemek idején grafikai és érmészeti ki­állítást rendezett az egyetem, de bemutatta dr. Orsós Ferenc tárlatát is. A Kereskedelmi Aka­démia fogadta a KÚT kiállítását, Vadász Endre, Maghy Zoltán és mások tárlatát, a kereske­delmi csarnok elsősorban karácsonyi vásárral egybekötött bemutatókat vállalt. Ugyancsak a Kereskedelmi Akadémia adott helyet a Budapesten, debreceni ösztöndíjjal tanulókból álló ún. Széchenyi Szövetség kiállításának 1930-ban. Hegedűs és Sándor boltja, az Antalffy-könyvkeres­kedés, Marx pék kirakat-kiállításai ugyancsak az eladást szolgálták. Az újságíró klubban Szat­mári Irma és Sólymos Győző bonviván több tárlata kapott helyet, 1939-ben pedig egy rangos csoporttárlat: a „Magyar Képírók" kiállítása (Boromisza Tibor, Mokri-Mészáros Dezső fest­ményei, dr. Medgyessy Ferencné hortobágyi szőnyegei). Az iskolák „falat adtak" saját tanáraik festményeinek, szobrainak, illetve az Ajtósi Dürer Céhnek. Kerámiával eleinte a vásárhelyi majolika- és agyagipari telep látta el Debrecent, később Krupinszky László, aki ugyancsak Vásárhelyről érkezett és a Magoss György téren alapított üzemet. Készített ugyan egy-egy igényes munkát (Medgyessy reliefjeit sokszorosította), zöm­mel azonban vázákat, nippeket. 1932-től új „műhely" mutatkozott be: a városi téglagyár, amely ugyancsak gyártott lakásdíszeket. Iparművészeti kínálat tehát bőven volt a városban. Az igényesebb művészek a Műpártoló Egyesület vagy az Ady Társaság tárlatain mutatták be és árusították munkáikat, (Hrabéczy Anna, Bessenyei Ilona, Varga Ilus, Endrő Margit), de meg kellett alkudniuk egy-egy kirakatkiállítással, vásárral, különösen húsvét és karácsony táján. Ilyen időszaki bemutatókat tartott F. Nóvák Baby, F. Rácz Ilus, Katona Mici porcelánjaiból, állandó szalonja volt viszont a Pálfy nővéreknek a Burgundia utcán. A Déri Múzeum nemcsak helyet adott az egyesületek és az Ady Társaság tárlatainak, ha­nem önállóan, illetve a Múzeumbaráti Körrel közösen rendezett is kiállításokat. Ezek listáját az évi jelentésekben közzétette, így nyomon követhetők. A Déri Múzeumban rendezett cso­porttárlatok közül csupán hármat emelünk ki. Az egyik az 1939-ben rendezett kollégiumi ki­állítás, amellyel a 400 éves Református Kollégiumot ünnepelte Debrecen művésztársadalma. 274

Next

/
Oldalképek
Tartalom