A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - Magyari Márta: Nagyböjti táplálkozási rend Hajdú-Bihar megye görög katolikus falvaiban

gyakran említi a Biblia is. Maga Jézus is böjtölt megkísértésekor a pusztában,

3 s rámutatott, hogy tanítványai egykor majd böjtölni fognak, de nem parancsolta ezt meg.

4 A keresztény egyház mindig szigorú paranccsal kötelezte híveit a böjtre, már a legkorábbi zsinatok szigorú parancsolt böjtről beszélnek. A húsvét ünnepét megelőző böjti idő, a nagyböjt az őskeresztények nagypénteki és nagyszombati böjtjéből fejlődött ki. Alexandriában már 250 körül kenyéren és vízen böjtölnek a hívek az egész nagyhéten át, a 40 napos böjt eredete a III. századig vezethető vissza. A VII. és a VIII. század fordulója táján már hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, ezt később II. Orbán pápa a beneventi zsinaton (1091) megerősítette, törvénybe iktatta. A nagyböjt előírásai azonban különbözőek voltak nyugaton és a keleti keresztények között. A nyugatiak csak a vasárnapot számították le, ezen a napon nem böjtöltek, míg keleten szombaton és vasárnap sem böjtöltek, s azért a nagyböjtöt előbb kezdhették meg. A római katolikus egyházban napjainkban is hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a görög katolikus egyházban pedig korábban. A görög katolikus naptár a húsvét előtti hetedik vasárnapot vajhagyó vasárnapnak, az azt megelőzőt pedig húshagyó vasárnapnak nevezi. A görög egyház hagyománya szerint a húseledelektől való megtartóztatás már a húshagyó vasárnapot követő napon elkezdődött, a vajhagyó vasárnapot követő hétfőtől kezdve pedig még a vaj és a tojás élvezése is tilos.

6 A görög katolikus szokáshagyományban a nagyböjt tényleges kezdete a vajhagyó vasárnapot követő hétfő, ez kiemelt jelentőségű böjti nap.

7 A római és a görög katolikus egyház azonos módon a nagyböjt kezdő és záró napjára rendel szigorú böjtöt, ezért a római katolikusoknál hamvazószerda és nagypéntek, a görög katolikusoknál pedig nagyböjt első hétfője és nagypéntek a legszigorúbb böjtös napok. A görög katolikusok felfogása szerint a szigorú böjt nemcsak a hústól való tartózkodást jelenti, ezeken a napokon semmiféle állati terméket és főtt ételt nem fogyasztanak. A nagyböjt kezdő napjának nem alakult ki egységes megnevezése, körülírással nagybüt első hetfüjének, első hetfünek, bőt kezdetnek nevezik. E hétfői napot a táplálkozás szempontjából mindenütt nagypéntekhez hasonlítják, az idősebb nemzedék tagjai ma sem esznek főtt ételt ezen a napon, csupán kenyeret, vizet, gyümölcsöt, olajos savanyú káposztát fogyasztanak.

8 A nagyböjt kezdetével összefüggő, korábban általános, napjainkban már csak az emlékezetben élő szokás volt, hogy ekkor a zsíros edényeket alaposan kimosták, vagy helyettük csak böjtben használatos edényeket vettek elő. Hajdúdorogon és Hajdúböszörményben a böjt első napján kisúroltak minden edényt a zsírtól és ettől kezdve csak olajjal főztek. A Hajdúságban 3. „Akkor Jézus vitetek az lélektől az pusztába, hogy megkisértetnék az ördögtől. És mikoron böjtölt volna negyven nappal és éjjel, azután megéhezek." Máté VI. 1—22. 4. Bibliai nevek és fogalmak. (Budapest, 1988.) 44. 5. Katolikus Lexikon. (Budapest, 1932. Szerk.: Bangha Béla.) III. 366—37. 6. „s igy kijön a görögöknél a 40 napos böjt. Ők ugyanis sem vasárnap, sem szombaton nem böjtölnek. E vasárnaptól Húsvétig van 8 hét, 56 nap, ezekből leszámítandó 8 vasárnap és 7 szombat, összesen 15 nap, marad 41 böjti nap, illetve 40, mert a 41-ik, a nagyszombati böjt már nem számítandó a Quadragesimához." Mihályfi Ákos: A nyilvános istentisztelet. (Budapest, 1933.) 170. 7. A görög katolikus naptárakban napjainkban a vajhagyó vasárnapot követő hétfő mellett kiemelt tipográfiával NAGYBÖJT kezd. olvasható. 8. „Nagybűt első hetfűje, az ippen olyan, mint a nagypéntek. Akkor egyáltalán nem szabad egyebet enni, kenyeret, vizet, egy kis gyümölcsöt. Azon vagyunk akkor, azon a hetfűi napon, az az elő a bűtbe." (Szopkó Jánosné, szül. 1921., Nyíracsád.) „Akkor nem ettünk főtt ételt, csak egy kis vizet és kenyeret, azt most is megtartjuk, mint a nagypénteket. Mán mikor kezdődik a nagyböjt, első hétfőn, akkor első nap nem eszünk." (Magyar Györgyné, szül. 1911., Nagyléta.) „Az még szigorú bőt, a bőt kezdet, mikor kezdődik a nagybőt, akkor az első napja. Mer az olyan nagy bőt vót, ami nagypintekkel vetekszik." (Kövesi Ferencé, szül. 1928., Hajdúböszörmény.) 260