A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - Varga Gyula: Debrecen népművészeti öröksége (1945–1980)

nyílna „népművészeti" kiállítás, s ezekről most már a helyi sajtó is rendszeresen beszámol. Helyi és országos szervek is gyakran hirdetnek pályázatot, s a beérkezett pályaművekből impozáns kiállításokat rendeznek.

59 Az 1970-es években bontakozik ki a maga teljességében a Népművelési Intézet és a Népi Iparművészeti Tanács (NIT) pályázattal egybekötött országos kiállítási rendszere. Ennek előzményei a „Gölöncsér Sebestyén", „Kisjankó Bori", „Kapoli Antal" neve alatt meghirdetett szakmai pályázatok voltak, s ezek összesítéseként rendezték meg Nyíregyházán az országos bemutatókat. A népi iparművészet fejlődésének impozáns bizonyítéka volt a NIT 25 éves fennállása alkalmából rendezett országos kiállítás, 1978 júniusában a Néprajzi Múzeumban. Itt bizonyossá vált, hogy a népi iparművészet tematikában művészi megformálásban elérte az eredeti népművészet színvonalát. Ezzel világszerte rangot, megbecsülést, s ami nem utolsó, tekintélyes valuta bevételt hozott a szakmának.

60 A számban gyarapodó bemutatók, kiállítások, vásárok azonban félrevezetők lennének, ha nem látnánk, hogy ezek szereplői majdnem mindig ugyanazok. Nincs tehát szó számottevő „kivirágzásról", a népi iparművészet nagy fellendüléséről, csupán a folklórjelenségek iránt mutatkozó időleges fellendülésről, divathullámról, mely világszerte ebben az időben érte el tetőfokát. A népi iparművészet ezt az érdeklődéshullámot jól kihasználta. Számban és főleg minőségben úgy megerősödött, hogy most már önállóan megállt a maga lábán, nem szorult az állam, vagy más szervek támogatására. A számbeli gyarapodás láttán egyesek újra felvetették, hogy a népi iparművészet sikeres alkotásaival „beintegrálódhat" az egyetemes kultúrába.

61 Ebben a fellendülő korszakban Debrecen is jól szerepel. Ha azonban Debrecen korábbi ilyen irányú státusát vesszük alapul, azt kell megállapítanunk, hogy az eredmények nem adnak okot túlzott elbizakodottságra. Míg korábban több debreceni kézműipar „stílusmeghatározó" volt a maga területén (mint pl. a fazekasok, szűrszabók, gubások, csizmadiák, szűcsök, szappanfőzők, szíjgyártók stb.), most legfeljebb az országos tendenciák sodrába illeszkedik s ér el számottevő sikereket. 58. Példaként idézünk néhányat: A Megyei Nőtanács és a Ruházati bolt kézimunka kiállítása. Napló, 1960. V. 20.; Úttörők szakköri kiállítása a Déri Múzeumban. Napló, 1963. VI. 4.; Kézimunka-kiállítás a textilgyárban. Napló, 1963. XI. 26.; Nádudvari fazekasok kiállítása. Napló, 1964. X. 6.; Hazafias Népfront kiállítása, Napló, 1975. III. 6.; Hajdú-Bihar népművészete a 109. Sz. Iparitanuló Intézetben. Napló, 1975. III. 8.; Ua. Napló, 1976. II. 18.; Népművészeti kiállítás az Agráregyetemen. Napló, 1975. IV. 15.; Nyakas Miklósné és Szabó Kinga kiállítása a TIT-ben. Napló, 1975. V. 7.; Baranya megye népművészete a MMK-ban. Napló, 1975. VIII. 7.; Népművészeti napok a 108. sz. Iparitanuló Intézetben. Napló, 1976. I. 7.; Nyakas Miklósné, Fazekas József kiállítása, Napló, 1976. II. 3.; Fiatal népművészek kiállítása a Vasutas Klubban. Napló, 1976. VI. 15.; Uo.: Békés megye népművészete. Napló, 1976. VIII., 11.; Uo.: Ózdi fafaragók kiállítása. Napló, 1977. V. 31.; Kézimunka-kiállítás a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kultúrtermében. Napló, 1977. VII. 16.; Kathy László, Nyakas Miklósné, ifj. Fazekas Lajos kiállítása. Napló, 1978. I. 28.; ifj. Fazekas Lajos kiáll, az Aranybikában. Napló, 1977. X. 2.; „ Népművészet, kortárs művészet" a KLTE díszudvarán. Napló, 1977. X. 25.; id. Fazekas Lajos, a MMK-ban. Napló, 1978. VII. 11.; Népművészeti Kiállítás. Napló, 1978. IV. 25.; V. 20.; IV. 23. stb. 59. Népműv. Min. és Iparművészeti Szövetség pályázata. Napló, 1954. III. 7.; Magyar—Szovjet Társaság, Napló, 1955. X. 9.; KISZ, Napló, 1959. XI. 9.; Debrecen város, Napló, 1961. XI. 7.; Hazafias Népfront stb. Napló, 1975. IV. 25.; KISZ stb. Napló, 1975. XII. 30.; KISZ, Napló, 1977. I. 28.; „Kisjankó Bori" pályázat. Napló, 1977. IV. 24.; Megyei népművészeti pályázat. Napló, 1978. IX. 3. stb. 60. Az 1960-as években csak a debreceni Háziipari Szövetkezet t. m. kétmillió forintos exportot teljesít népművészeti tárgyakból. Napló, 1964. XII. 29. Országosan t. m. egymilliárd forint a bevétel. Szenté, 1978. 61. Varga, 1981. 104—116. 253