A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)
Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához
A Déri Múzeum 9 szászkézdi bokálya között mindhárom csoportra találunk jellemző edényeket. A virágos díszítményűek között legkorábbi egy 1796-os évszámmal ellátott edény, amelynek egyetlen nagy virágfej rácsozott és körökkel díszített szirmaival kissé hajló száron — alkotja a díszítményét. Évszáma a fül mellett oldalt elhelyezett. 183 Hasonló az egy évvel későbbi bokály díszítménye. A szív alakú virágot pontsorok, illetve ferde vonalak tagolják, kettős levél fogja közre. 184 A virág szára, a levelek teljesen megegyeznek az előző motívumaival, így feltételezhető, hogy egy kéz munkái. Ugyanez a díszítmény felépítése a következő bokályon, de itt egy felfelé fordított szőlőfürt képezi a központi díszítményt, alatta egy nagy bimbóval. Az évszám itt is a fül mellett elhelyezett: 1801. 185 A legkésőbbi virágos díszű 1806-os évszámmal ellátott. A nagy virág mellett zsinórozás, a virág szirmai rácsozottak. Az évszám a virág alatt látható. 186 A madarasok közül a korábbi 1800-ban készült. A jobbra néző madár begye alatt látható az évszám. 187 Igen hasonló az 1803-ban készült másik madaras bokály, csupán a tollak érzékeltetésében különbözik (32. kép). 188 A legnagyobb méretű bokály díszítése eltér az előbbiek nagyvonalúságától és kiforrottságától. Sematikus edényből emelkedik ki a virágbokor, különféle kis levelek között a jellegzetes ötujjú tulipán. 189 Az utolsó két példány a geometrikus, erősen stilizált csoportba tartozik. A felület egysége helyett itt nyak-váll és öbölrészre oszlik a díszítmény. Felül kettős rácsok, majd fülkagyló motívumok sora következik, végül ötszirmú tulipánok között háromszög alakú pontokkal és vonalakkal díszített elemek váltakoznak. 190 Az utolsó bokály díszítménye az előbbinek tovább egyszerűsödött változata. A sima karcolás mellett itt a fehér engobig visszakapart oválisok alkotják a már csak háromszirmú tulipánok közepét, illetve a tulipánokat elválasztó motívumot. A vállon az előbbi fülkagylóminta látható. 191 Ennek a bokálynak az alapszíne sem az előbbiek mélykékje, hanem világosabb. Mindenképpen későbbinek tűnik a többinél. Hasonlóan egyértelmű a következő csoport, amely Márpodon készült szász fazekasok munkáiból áll. 192 A három edény teljes formai azonosságot mutat. Függőleges szájuk alul recés vízszintes bordával zárul. A nyak közepén és a vállon úgyszintén ilyen a tagolás, majd a díszítményt alul ismét egy borda zárja. Jellegzetes, hogy a fehér engob a talp feletti részt nem borítja. A díszítés írószaruval történt, meghatározó zöld és kevés kék színnel, a bordák felületén fémes sárga csík. A díszítmény erősen stilizált levelekből, spirálokból és tulipánhoz hasonló motívumokból áll. A korábbi 1787-es évszáma a nyak felső részén látható, a másik 183. Leltári szám: DGY. 1. M.: 24,5 cm. Déri György megjegyzi, hogy Küküllő megyében gyűjtötte. Hasonló Katona Imre 1973. 248. 16. kép. 184. Leltári szám: DGY. 5. M.: 20 cm. Hasonlót közöl Hoffmann, Herbert 1956. I. melléklet alsó sorában 1796-os évszámmal. 185. Leltári szám: DF. 2/275. M.: 20 cm. Ugyanilyen Katona Imre 1973. 248. 15. képen. 186. Leltári szám: V. 73. 33. 1. M.: 20,2 cm. 187. Leltári szám: DF. 1/275. M.: 18 cm. 188. Leltári szám: DGY. 3. M.: 19,5 cm. Hasonló Bátky Zsigmond 1905. I. tábla 1. kép 1. sor balról második. 189. Leltári szám: DGY. 351. M.: 24,5 cm. 190. Leltári szám: DF. 3/275. M.: 19,4 cm. Hasonló Malonyay II. 1909. XXVIII. tábla bal felső bokály, Katona Imre 1973. 248. 16. kép. 191. Leltári szám: DF. 4/275. M.: 19,2 cm. 192. Hoffmann, Herbert 1956. 32. 193. Leltári szám: DF. 10. b/276. ML: 18,9 cm. Hasonlót közöl Malonyay II. 1909. XXVII. tábla 3. kép. 229
