A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Adalékok az erdélyi bokályok meghatározásához

A kék díszítésű edények között találunk három olyan bokályt, amelynek díszítése eltér az előbbiektől. Ezeknél a díszítmény nem tagolódik az előbb ismertetett nyak, váll és öböl sávjára, hanem a csíkok és sávok közti részt egységesen tölti ki a minta. A legegyszerűbb mintát szabálytalanul elhelyezett kék telekörök alkotják.

95 A másodikon az előző csoport jellemző virágfejét láthatjuk, egymás felett megkettőzve, kétoldalt hosszabb felhajló leveles ágakkal. Ennek a bokálynak továbbiakban fontosságot ad az, hogy évszámmal ellátott, amely szerint 1873ban készült. Ez Kresz Mária előbb idézett megállapítását támasztja alá.

96 Utolsóként bemutatandó bokály az egyetlen madaras díszítményű. A hosszú farkú madár az előbbiekben sokszor emlegetett fél virágon áll, előtte egy tulipánág.

97 A következő csoportot a sötétszínű edények képezik. Ezek egy részének díszítménye megegyezik a kék-fehér edényekével — a központi virág — ágak rendszerével.

98 A sötétszínű, csaknem fekete alapúak mellett ebben a csoportban találunk vörösbarna alapszínűeket is. Az egyik ilyen bokályon szegfűminta látható a középső nagy levéllel,

99 valamint két olyan bokály, amelyen a fehér mintában egyetlen szín, a zöld jelenik meg.

100 Ide sorolható a következő bokály is, amelynél az öböl szegfűs mintája mellett a nyakán függőleges vonalak között álló virágtő látható.

101 Egy bokáivon az álló virágtő az öböldíszítményben rézsútan fekszik, függőleges vonalakkal határolva. Ugyanezt a megoldást láthatjuk egy barna alapszínűn, amelyet sárga mázzal vont be a készítője.

103 Egy sötétbarna színűn az osztatlan díszítmény jelenik meg, a függőleges sávok között két álló virágos ág.

104 Egy vörösbarna alapú bokály teljes felületét fehér pettyek díszítik, közöttük sárga, zöld és kék tele körökkel. Szájmegoldása egyedi, kétoldalt félkörívben lemetszett.

105 A színes edények utolsó csoportját a madarasok alkotják. Ezeknél a madár mindig jobbra fordul, egy fél virágon áll, amelynek szirmai váltakozó színezésűek, két oldalán a már ismert egyenes sárga-kék színezésű virágos ággal (21. kép).

106 Egy sötétbarna és egy vörösbarna edényen a félvirágon áll a madár, de virágos ág helyett nagy kard alakú levelek fogják közre.

107 Ha az ismertetett anyagon végigtekintünk, akkor a fehér-kék bokályok viszonylagos egyöntetűsége mellett ebben a csoportban a következők figyelhetők meg: feketésbarna színűek díszítésében a hangsúlyos fehér mellett minden esetben szerepel a kék, sárga és a zöld. A vörösbarna alapúakon egy részüknél ugyanez a színvilág, míg másoknál a fehér-zöld variáció fordul elő. Az eddig ismertetett edények mind viszonylag kis aljú, lent öblösödő formájúak. Egy újabb csoport viszont karcsúbb formájú, vagyis ezeknél az öböl legszélesebb része feljebb található. További közös jellegzetességük, hogy néhány kivételtől eltekintve mázuk nem olyan ragyogó, 95. Leltári szám: DGY. 123. M.: 21,5 cm. 96. Leltári szám: V. 83. 100. 1. M.: 22,5 cm. 97. Leltári szám: V. 1921. 199. M.: 23,5 cm. 98. Leltári szám: V. 1912. 167. b. M.: 24,2 cm. Hasonló Kresz Mária 1991. 265. kép bal szélső bokály. 99. Leltári szám: V. 85. 6. 1. M.: 23,5 cm. 100. Leltári szám: V. 85. 1. 1. M.: 22,7 cm, V. 73. 43. 1. M.: 22 cm. 101. Leltári szám: V. 85. 6. 1. M.: 23,5 cm. / 102. Leltári szám: V. 83. 104. 1. M.: 22,7 cm. Hasonló Kresz Mária 1991. 265. kép jobb szélső bokály. 103. Leltári szám: V. 73. 44. 1. M.: 22,8 cm. 104. Leltári szám: V. 83. 108. 1. M.: 22, 5 cm. 105. Leltári szám: DGY. 249. M.: 22,2, cm. 106. Leltári szám: V. 83. 7. 1. M.: 22,7 cm. V. 83. 106. 1. 23,5 cm. V. 1931. 197. M.: 23 cm. Ezekhez hasonló Kresz Mária 1991. 265. középső bokály, Domanovszky György 1981. 127. kép. 107. Leltári számuk: Sz. 1906. 1228. M.: 22 cm, V. 1931. 198. M.: 22,5 cm. 218