A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Fehér Ágnes: Gondolatok az 1990-es évek vallásosságáról

ferálják. Jellemző rájuk a karizmák birtoklása, pl. a prófétálás, vagy a nyelveken való szólás képessége. Fontosnak tartják a bűnök bevallását és azok jóvátételét a mindennapi életben. Hitelveik alapján, vallásgyakorlatuk karizmatikus vonásai miatt — mint már fentebb említettük —, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség képviseli őket jogilag, illetve ennek megléte alapján működhetnek. Mint a karizmatikus közösségek általában, ők is hisznek a jelekben, a csodákban, a hit által való gyógyulásban stb. JÉZUS KRISZTUS MAI SZENTJEI EGYHÁZA Népszerűbb, ismertebb nevén a mormon egyház evangelizációs tevékenysége igen későn jutott el hazánkba. 1989-ben szentelik fel Magyarországon a mormon templomot és nyilvánítják egyházukat hivatalosan vallásfelekezetté. Az amerikai eredetű vallási közösség a Biblia mellett használja az ún. mormon könyvet is kiegészítésként. Első gyülekezetük Budapesten jött létre, tagságuk is szinte teljesen a fővárosra korlátozódik. Fő szervük az ún. Apostoli Tanács. 1987-ben húsvét vasárnapján Budapesten a Gellért-hegy tetején megszentelő imádságot mondott az egyik apostoluk, ez jelentette a felekezet magyarországi gyökerét. A vezető tisztségeket az apostolok látják el a mormon egyházban. Bár doktrínáik mindig azonosak voltak, ennek ellenére hisznek az állandó megújulásban. Jézus Krisztus mellett a mormon vallás még további transzcendentális vonásokkal felruházott személyeket is számon tart. Vallásgyakorlatuk az ún. pali levelekre épül. Szigorú erkölcsi elvárások, nagyfokú családcentrikusság, és munkaszeretet jellemző rájuk. Elfogadják Jézus Krisztust, mint Megváltót. Élvezeti cikkeket nem fogyasztanak, még a tea ivásától is tartózkodnak. (Vallják, hogy ezek nem tilalmak, hanem egyenesen isteni parancsolatok.) JEHOVA TANÚI A XX. század első évtizedében jelentek meg hazánkban. Hitelveikre az a jellemző, hogy nem állnak a „krisztusi kereszténység" talaján. Tagadják a Szentháromságot. Elvetik a halál utáni életet, a lélek halhatatlanságát. „Komoly bibliakutatóknak" nevezik önmagukat, mivel a Biblia állandó tanulmányozása, és magyarázása preferált kérdés körükben. Várják a közeli „armageddoni csatát", melyben Jehova Tanúi le fogják győzni Jehova ellenségeit. Utána kezdődik az ezeréves békeország a földön (millennisták). Vallásgyakorlatukban itt is fellelhető több olyan tan, amely elmélyítette az állammal való konfliktusaikat. A nazarénusokhoz hasonlóan ők sem hajlandóak fegyvert fogni, és semmiféle esküt nem tesznek. A nazarénusoknál e két tétel bibliai alapokkal van alátámasztva. A jehovisták viszont semmiféle világi, állami, földi hatalmat nem ismernek el maguk felett, ennek megfelelően ezek törvényeit sem. Ezért tiltját híveik számára a katonáskodást, a fegyverfogást, és az eskütételt. Szigorúan endogámok házassági szokásaikban, tehát csak az azonos vallásfelekezetűvel kötött házasságot ismerik el. Ellenkező esetben a tagot kizárással sújtják. Nagy hangsúlyt fektetnek a missziói tevékenységre, mindent elkövetnek taglétszámuk növelése érdekében. SHALOM BIBLIAI GYÜLEKEZET 1988-ban a debreceni Szabadkeresztyén Gyülekezetből Gulyás Mihály vezetésével kivált egy kb. 35—40 főből álló csoport, és Shalom Bibliai Gyülekezet néven új vallási közösséget alapítottak. Hitelveik a teljes Evangélium elfogadásán alapulnak. Karizmatikus jellegű vallási közösség, amely a Szentlélek-keresztséget vallja. Vallásgyakorlatukban sok hasonlóságot megőriztek a szabadkeresztyénekre jellemző vonásokból. Hiszik és vallják a hit által való gyógyítást és gyógyulást, melyet orvosi kontrollal is megerősítenek. Tagjaik zöme értelmiségi, vagy középvégzettségű. Zenei világuk színes, gazdag, ritmusos, a szabadkeresztyéneknél is megtalálható „Égi tűz" című énekeskönyvet használják. Szórványaik 1989-ben alakultak ki Hajdú-Bihar megyében, számuk fokozatosan nő. 198