A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Karacs Zsigmond: A váradi Kun-család históriája a XVII. századtól napjainkig

után végül a Domokos család 1771. április 6-án kelt osztálylevele megnyugtatóan rendezte a vagyoni vitát, melyben Domokos János örökségén hat gyermeke egyenlő mértékben osztozik. Ezek után ismerkedjünk meg röviden Kun Mihály gyermekeivel. Judit a legidősebb leány 1753-ban ment férjhez Jó Mártonhoz. Földesen először 1722-ben találkozunk a Joó családból Mihállyal. Szabolcs vármegye 1748-ban még elfogadja, de a következő évben már elutasítja nemességigazolási kérelmüket. 1605. április 24-én kelt Rudolf királytól kapott oklevelüket hiába mutatják be, mert a leszármazást nem tudják igazolni. A továbbiakban ezután a Joó família az adófizetők közé tartozott. A második leány Erzsébet 1759-ben lett a Szalontán lakó Darvasi István felesége. A Darvasiak 1563-ban nyertek címeresnemeslevelet I. Ferdinándtól, 1783-ban a Bihar vármegye előtti igazolásuk alkalmával újabb legfelsőbb megerősítést nyertek, melyet a királyi könyvekbe is bevezettek. A családból éppen a Kun-örökség révén írták össze 1792-ben Darvasi Istvánt és Mihályt, mint nem helyben (Földesen) lakó szentmiklósi birtokost. A harmadik leány Anna öreg Domokos János szolgájának Gál Mihálynak lett 1766-ban a felesége, aki nem volt a tagja a Földesen élő nemes Gál familiának, majd halála után újból férjhez megy 1795-ben a szintén nem nemes Szilágyi János obsitos katonához, aki már 1798ban meghal. A negyedik leányt Sárát nemes Bene Péter vette el 1779-ben. A családból Földesen először Bene Istvánnál találkozunk 1712-ben, aki a szomszédos Derecskéről került Földesre, a família Torna vármegyéből származik. A Szabó, Bene és Miskolczi család 1633. november 16án kapott közös címeresnemeslevelet II. Ferdinándtól. Az ötödik leány Katalin nemes Ványi Ferenchez ment férjhez szintén 1779-ben. A Ványi família Szatmár vármegyei eredetű, őseik még 1268-ban kaptak ott adományos birtokokat István ifjabb királytól. Földesen 1572 óta találkozunk a nevükkel. Az egyetlen fiú Kun István csak a szülei halála után házasodhatott meg, két hónappal anyja temetése után vezette oltár elé Bíró Máriát, aki azonban már a következő esztendőben meghalt. A Bíró család (akik egy időben Takács néven is szerepeltek) nevével 1692-től találkozunk Földesen, előbb a néhány éve elpusztult Mezőszentmiklóson éltek. 1613. március 22én kaptak címeresnemeslevelet II. Mátyástól. Kun István csak 1788-ban kötött újabb házasságot. Oláh Erzsébetet véve feleségül. A Dancsházi Oláh család 1699. április 20-án kapott címeresnemeslevelet I. Lipóttól. Földesen 1752-ben találkozunk először velük, viszont tíz évvel előbb már a községben élt egy nem nemes Oláh család is.

40 AZ OSZTÁLYLEVÉL ÉS KUN ISTVÁN TOVÁBBI SORSA A szülők halála után a családi vagyont még kilenc-tíz évig a testvérek osztatlanul birtokolták. A szülői házban lakó Kun István azonban egyedüli gazdának érezvén magát, 1792-ben két esztendőre zálogba adja az Inacson levő öt vékás földet, melyet nem tud visszaváltani, így még 1802-ben is még csak az adósság részleteit fizeti.

41 A Kun testvéreknek az már igazán nem tetszett, hogy fivérük kéretlenül elherdálja az örökséget, ezért aztán, hogy az osztatlan birtok ki ne csússzon a kezük közül, 1793. március 25-én felosztották egymás között. "Mi Tttes Ns Zabolcs Vgyében Földessi Curialis Hellységben lakók: úgymint Ns Kun István N. Kun Judit Joó Mártonné, Kun Ersébeth N. Darvasi Istvánné, Kun Anna Gál Mihályné 39. Herpay i. m. 162. és 187. 40. Joó, Darvasi, Bene, Ványi, Bíró és Oláh családok, lásd 29. jegyzet. 41. Kun István Contractusa. Dat. Mensis Die Földes 25. Maji 1792. Magánkézben. 171