A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1994 (Debrecen, 1996)

Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Vendégek az elepi Rickl-birtokon 1878–1906 között és 1920 nyrán

az ő nevén. 1855-ben történt meg ugyanis a családi osztozkodás.

4 Már felesége Ivancsics Rozina asszony sokat kertészkedett az elepi pusztán. Ő ültette az erdőt, gyümölcsöst és azt a remek nagy fenyőfát, amely az Alföldnek a XX. sz. első felében is dísze volt. Az 1855. évi osztozkodáskor ez a birtokrész a Rickl Antal Vilmos tulajdonába ment át (ámbár ő ott már régebben is gazdálkodott). Ezidőben vett még hozzá 46 és fél nyilas földet ugyancsak az Elepen. Az 1856. évi birtokkönyvben ugyancsak Rickl Antal nevén már 61 és fél nyilas tanyaföld található, amely birtok — annak ellenére — hogy már 1857-ben elhalálozott, a városi birtokkönyvek vezetéséig, 1872-ig az ő nevén maradt. A kassai m. kir. kataszteri térképtár által 1874. évi márc. 16-án másolatban kiadott "Összevesítése az egyéni birtokíveknek" c. könyv 137. oldalán 3568. sz. a. Rickl Antal örökösei néven összesen 379 kat. hold és 266 négyszögöl területű birtok van kimutatva.

5 Az örökösök Rickl Gyula és Antal voltak. A gazdálkodást ez utóbbi folytatta az elepi birtokon. A Rickl Gyula részét 1888-ban ill. 1882-ben 2 részletben Sesztina Lajos debreceni vaskereskedő és leányának Rickl Antalné Sesztina Piroskának ajándékozta.

6 így az egész elepi birtok továbbra is egyben a Rickl család kezén maradt. A Rickl-Sesztina házaspár halála után a birtokot négy gyermekük ill. leszármazottaik örökölte: három leány és egy fiú. 1934-ben a fiú Rickl Antal Lajos (Édesapám) csere útján megszüntette a vagyonközösséget

7 és így a birtok a három leányra és águkra szállott, amit egészen 1945-ig a földosztásig birtokoltak. A birtok tulajdonosainak családi leszármazását külön mellékletben mutatom be. (l.sz.m.). Az elepi birtok után nézzük magát "Pcczcfüred"-et, vagyis a kis kastélyt és parkját. Erre vonatkozólag két érdekes szép leírás áll rendelkezésemre. Az egyiket a rokon Déri (Leidenfrost) Gyula író és újságíró egy tárcacikkében még a múlt század nyolcvanas éveiben, a másodikat Édesapám Rickl Antal Lajos, aki gyermek- és ifjúkorának számos nyarát töltötte ott Elepen, fogalmazott meg az ún. "Családi könyv" oldalain az 1920-as években. Lássuk előbb a tárcacikket: "Az elepi kastély nem volt valami cifra vár, csak olyan magas földszintre húzott négyszögletes, kényelmes urilak, elől-hátul kiugró oszlopos verandákkal melyekre valami 8— 10 lépcső vitt fel. Délelőtt az egyik veranda volt árnyékos, délután a másik. A kelet felé nézőről messze el lehetett látni, mert szétnyíltak előtt a fák és bokrok, mint egy színpad kulisszái s ha a függönyt felhúzták, messze távolban a látóhatár alján nagyon tiszta időben a Mátra elmosódó, halványan kéklő körvonalai tűntek fel... A pusztán, hol oly kevés, ami a képzelethez szól, mértföldekre terjedő búzaföldeken s legelőkön át kellemes csalódás volt e verandáról messzelátóval kémlelni a Mátra csúcsait és gerinceit. Jobbról és balról, mint mondám, sűrű lombok szegték a képet, köztük simára nyírt pázsit zöld síkja nyitott utat a szemnek és édes illatú virágok kínálták fűszeres balzsamukat. A nyugati veranda mögött magas szálerdő lombjai zúgták és sötétlettek. Az ifjú gazda sok ízléssel és nagy körültekintéssel választotta ki a helyet, hol fiatal felesége gyönyörűségére és a maga örömére a kis kastélyt építtette. Az erdőt még az Édesanyja ültette egykor talán a nyári árnyékért, de lehet hogy a téli tüzelőért, amiket egyaránt nyújtott. Utakat O vágatott bele, parkot ő csinált belőle, füttyös madarakkal ő népesítette be, ezek énekeltek neki minden hajnalon hymnuszt az ő mérhetetlen boldogságáról, amit azonban a sors nagyon hamar megirigyelt tőle."

8 Valóban így történt, mert Rickl Antal Vilmos fiatalon alig 31 éves korában halt meg 1857-ben. 4 Csobán Endre Debrecen sz.kir.város főlevéltárnokának 1926. május 27-i 54/1926 Lt.sz. alatti Hivatalos bizonyítványa. (Debrecen sz.kir.város levéltárában "Örökszerződvények" c. alatt őrzött gyűjtemény, "Piac 3-ik Tized" c. kötetében, 244.sz. (Cikkíró birtokában.) 5 1.4.SZ. jegyzet. 6 Adásvételi szerződések Sesztina Lajos és Rickl Gyula között 1888. okt. 30. és 1892. jan. 21. cikkíró birtokában. 7 A vagyonközösség megosztása iránti szerződés 1934. febr. 20.-ról, valamint ezt helybenhagyó Debrecen sz.kir. Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1934. márc. 8-i eredeti végzése. Cikkíró birtokában. 8 Részlet Rickl Antal Lajos: A Rickl család története c. kézirat (Debrecen,1921) II. Rickl Antal c. fejezetéből: Déri Gyula tárcacikke. Cikkíró birtokában. 144