A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)
A következő évek nagy munkatempóról, majd nagy elfáradásokról, de a közügyek iránt érdeklődésről, a tenni akarásról tanúskodnak. 1885-ben elkészült a Golgota redukció, a festmény kicsinyített mása, és a Szent asszonyok a kereszt alatt (400 x 220 cm-es) című vászna, az ún. drezdai Piéta (1945-ben elpusztult), amely a Golgotát ért kritikáktól kiindulva csak a kálváriát jelenítette meg. A szalonképek, arcmások mellett a Mozart halála vázlatán dolgozott. 1885 szeptemberében Salzburgban, Mozart városában járt. Mint feleségének írta, ott végre kipihenhette magát, mert nem kellett múzeumokat látogatnia. "Münchenben örömmel láttam újra barátaimat, Van Dycket, Rubenst stb. a Pinakotékában, de mint a képtárakból mindég, innét is fáradtan kerültem ki." Nem is tudott elutazni Budapestre, Lamalou-ba kellett mennei. Aztán 1885 telén kezdődött a robot elölről: "nem valami víg dolog ezeket az ismétléseket csinálni" — célzott a redukciókra. A kicsinyített másolatok készítését és a részlcttanulmányok készre festését Sedelmeycr erőltette, hiszen látta: mekkora üzlet a Krisztus-képek vándoroltatása, majd tervezett eladása. Legbiztosabb "felvevőpiacnak" a bibliaolvasó Anglia és az Újvilág mutatkozott. Londonban már a párizsi kiállítás idején beharangozták a képet Christ at the Praetorium címmel. A Times beszámolt arról, hogy Munkácsy — Renan hatására — átfestette a Krisztusfejet, valamint, hogy Braunnal fényképek sorozatát készíttette. A Life, a The Guardian, a Society, a The Artist cikkei olyan várakozásnak adtak hangot, hogy a képnek Angliában is nagy sikere lesz. 1882 húsvétján nyílt meg a kiállítás a Gallery of Angncw-ben, a Conduit Streeten. A mű címe ekkor már Christ before Poncius Pilate volt. Hosszú méltatások jelentek meg a Life-ban, a The World, a The Daily Telegraph, a The Daily News, a The Standard, a The Pictorial World, az Art and Letters, a London Journal, a The Jewish World hasábjain. A The Daily Telegraph, a The Christian Chronicle, valamint a The Standard rámutatott arra a párhuzamra, amely Gustave Dóré tOisztus elhagyja a Praetoriumot és Pilátus feleségének álma című művei között látható. (Dóré műveit ugyanekkor állították ki Londonban a Bond Streeten.) A The Court Journalból megtudhatjuk, hogy a walesi herceg sugalmazta az angol körutat. Ha ez igaz is, csak részben. Sedelmeyer már jó előre tudta, milyen érzékeny talaj lesz Anglia és Skócia. Londonban kilencvenkétezer látogatója volt három hónap alatt a monumentális Krisztus-képnek. Aztán a Thomas Agnew and Sons cég védnöksége alatt vándorolt tovább a nagy kép soha nem látott gondossággal, technikai biztosítékokkal. Szeptemberben és októberben Liverpoolban, az Old Post-office-Place-en lévő galériában, október és novemberben Leedsben, a Fine Art Gallery of Hasséban mutatták be. A legnagyobb siker Manchesterben volt, ahol a Royal Institutionban, kétszázezer ember nézte meg 1883 január—februárjában. Az anglikán egyház fellegvárában egyértelműen bibliai képnek tartották Munkácsy Krisztus-ábrázolását, s a lapok idézték azt a prédikációt, amit Harrison lelkész mondott az unitárius templomban február 18-án. Lukács evangéliumának 23. fejezetét idézte, majd magyarázta a kép kapcsán. Végül megállapította: "Ez a dogma nélküli kereszténység egyik áldása, amely azt tanítja, hogy az Isten sokféle úton-módon és időben szól hozzánk. Nemcsak a bibliában, de a jelenben is, nemcsak Palesztinában, de Angliában is, nemcsak a keletieknek, hanem az európaiaknak is." 18 1883—84-ben Skóciában és Észak-Írországban vándorolt a mű, elsőként Glasgow-ba érkezett. Október-november folyamán mintegy hetvenezer ember nézte meg Edward Fox-White North-British Galleryjében, a Gordon Streeten (társrendező itt is a Agnew cég volt). Nagy sajtókampány kísérte ezt a kiállítást, majd 1884 szeptemberében a ncwcastle-i bemutatót is, a Blackett Streeten, az Academy of Artsban. Ez a kiállítás úgy jött létre, hogy a kontinensben bemutatók során megvásárolta kiállításra a Mawson-, a Swan- és a Morgan-cég galériájuk számára. Közben Varsóban, Brüsszelben, Amszterdamban és különböző német városokban ván18 A prédikációk hozzáférhetők a Christ before Pilate (Paris 1886) kötet 70—72. lapján. Idézet a 72. lapról. 379