A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

A következő évek nagy munkatempóról, majd nagy elfáradásokról, de a közügyek iránt érdeklődésről, a tenni akarásról tanúskodnak. 1885-ben elkészült a Golgota redukció, a fest­mény kicsinyített mása, és a Szent asszonyok a kereszt alatt (400 x 220 cm-es) című vászna, az ún. drezdai Piéta (1945-ben elpusztult), amely a Golgotát ért kritikáktól kiindulva csak a kál­váriát jelenítette meg. A szalonképek, arcmások mellett a Mozart halála vázlatán dolgozott. 1885 szeptemberében Salzburgban, Mozart városában járt. Mint feleségének írta, ott végre ki­pihenhette magát, mert nem kellett múzeumokat látogatnia. "Münchenben örömmel láttam újra barátaimat, Van Dycket, Rubenst stb. a Pinakotékában, de mint a képtárakból mindég, innét is fáradtan kerültem ki." Nem is tudott elutazni Budapestre, Lamalou-ba kellett mennei. Aztán 1885 telén kezdődött a robot elölről: "nem valami víg dolog ezeket az ismétléseket csi­nálni" — célzott a redukciókra. A kicsinyített másolatok készítését és a részlcttanulmányok készre festését Sedelmeycr erőltette, hiszen látta: mekkora üzlet a Krisztus-képek vándorolta­tása, majd tervezett eladása. Legbiztosabb "felvevőpiacnak" a bibliaolvasó Anglia és az Újvilág mutatkozott. Londonban már a párizsi kiállítás idején beharangozták a képet Christ at the Praetorium címmel. A Times beszámolt arról, hogy Munkácsy — Renan hatására — átfestette a Krisztus­fejet, valamint, hogy Braunnal fényképek sorozatát készíttette. A Life, a The Guardian, a So­ciety, a The Artist cikkei olyan várakozásnak adtak hangot, hogy a képnek Angliában is nagy sikere lesz. 1882 húsvétján nyílt meg a kiállítás a Gallery of Angncw-ben, a Conduit Streeten. A mű címe ekkor már Christ before Poncius Pilate volt. Hosszú méltatások jelentek meg a Life-ban, a The World, a The Daily Telegraph, a The Daily News, a The Standard, a The Pictorial World, az Art and Letters, a London Journal, a The Jewish World hasábjain. A The Daily Telegraph, a The Christian Chronicle, valamint a The Standard rámutatott arra a pár­huzamra, amely Gustave Dóré tOisztus elhagyja a Praetoriumot és Pilátus feleségének álma cí­mű művei között látható. (Dóré műveit ugyanekkor állították ki Londonban a Bond Streeten.) A The Court Journalból megtudhatjuk, hogy a walesi herceg sugalmazta az angol körutat. Ha ez igaz is, csak részben. Sedelmeyer már jó előre tudta, milyen érzékeny talaj lesz Anglia és Skócia. Londonban kilencvenkétezer látogatója volt három hónap alatt a monumentális Krisztus-képnek. Aztán a Thomas Agnew and Sons cég védnöksége alatt vándorolt tovább a nagy kép soha nem látott gondossággal, technikai biztosítékokkal. Szeptemberben és október­ben Liverpoolban, az Old Post-office-Place-en lévő galériában, október és novemberben Le­edsben, a Fine Art Gallery of Hasséban mutatták be. A legnagyobb siker Manchesterben volt, ahol a Royal Institutionban, kétszázezer ember nézte meg 1883 január—februárjában. Az anglikán egyház fellegvárában egyértelműen bibliai képnek tartották Munkácsy Krisztus-ábrá­zolását, s a lapok idézték azt a prédikációt, amit Harrison lelkész mondott az unitárius temp­lomban február 18-án. Lukács evangéliumának 23. fejezetét idézte, majd magyarázta a kép kapcsán. Végül megállapította: "Ez a dogma nélküli kereszténység egyik áldása, amely azt ta­nítja, hogy az Isten sokféle úton-módon és időben szól hozzánk. Nemcsak a bibliában, de a jelenben is, nemcsak Palesztinában, de Angliában is, nemcsak a keletieknek, hanem az euró­paiaknak is." 18 1883—84-ben Skóciában és Észak-Írországban vándorolt a mű, elsőként Glasgow-ba érke­zett. Október-november folyamán mintegy hetvenezer ember nézte meg Edward Fox-White North-British Galleryjében, a Gordon Streeten (társrendező itt is a Agnew cég volt). Nagy saj­tókampány kísérte ezt a kiállítást, majd 1884 szeptemberében a ncwcastle-i bemutatót is, a Blackett Streeten, az Academy of Artsban. Ez a kiállítás úgy jött létre, hogy a kontinensben bemutatók során megvásárolta kiállításra a Mawson-, a Swan- és a Morgan-cég galériájuk szá­mára. Közben Varsóban, Brüsszelben, Amszterdamban és különböző német városokban ván­18 A prédikációk hozzáférhetők a Christ before Pilate (Paris 1886) kötet 70—72. lapján. Idézet a 72. lapról. 379

Next

/
Oldalképek
Tartalom