A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Krankovics Ilona: Egy debreceni kereskedőcsalád, a Kis Orbánok házának története

és él ingatlanai hasznából. Ezért nem volt véletlen, — amikoris a múlt század második felében létrejöttek a különböző közhivatalok és más intézmények, — a város átmenetileg tehetősebb polgárai házát vette haszonbérbe azok számára. Ilyen épület volt a ma Kossuth u. 4. szám alatt található, Kis Orbán ház, melynek falai egy kereskedőcsalád felemelkedésének és hanyatlásának voltak tanúi. Az épület, — melynek alapjai a XVIII. században már erősen állottak — a család gazdagodásával együtt bővült, s nyert egyre díszesebb formát. A Kis Orbánok több más kereskedőcsaládhoz hasonlóan, városba települt nemesek voltak. Nemességüket Báthori Gábor koráig vezették vissza, akitől 1613-ban kapták armalis levelüket.

6 Kis Orbán János kalmár legidősebb fia István, az 1790-es évektől virágzó bőrkereskedésével a család vagyonának és tekintélyének megalapozója. Kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkezett hazai és külföldi kereskedőkkel egyaránt. Kis Orbán István a város tekintélyes polgára — a kalmártársaság másodgazdája, városi esküdt, a polgári őrség lovasságának őrnagya. 1787-ben feleségül vette Némethy József és Őz Kata leányát, Némethy Júliát. Még ugyanebben az évben megvásárolja — a család történetének állandó helyszínét jelentő — Cegléd u. 2. sz. alatt levő házat 3 600 vonásforintért.

7 Már 1800-ban lehetősége nyílott a szomszédos ház megvásárlására.

8 A két telek egyesítésével a város egyik igen jelentős ingatlanát tudhatta magáénak. Minden lehetőséget megragadva vagyont gyűjt, építkezik, nagyszabású terveket sző. Telekrésze újabb megnagyobbítása érdekében 1802-ben beadvánnyal fordult a város tanácsához. "Az Mclctzky úr háza fele udvarán lévő epületek rontása utca végett már munkába vevődvén, kívánnék magam és udvarom mentében, gyolcsot, vásznat áruló Kalmár úrék számára egynéhány boltokat építtetni, amely épület ha az új rendeletek szerint az már készen lévő új épületek egyenessége szerint vivődnék a mostani bercnámnál, valamivel kijjebb esnék, melyre nézve, hogy Kalmár uraimékkal jó véget érhetnék, kikkel már alkuba vagyok, alázatosan installom a Tekintetes Ns. Tanácsot, mint másoknak úgy énnékem is azon kevés földet ára letévén az udvaromhoz engedni kegyesen méltóztasson."

9 Igen értékes forrás a kérelemhez mellékelt helyszínrajz, melyet maga Kováts György a város hites földmérője készített el.

10 A város elöljárói számára a kérés lehető legalaposabb elbírálását az tette szükségessé, hogy a kért földterület az építtetni tervezett új városháza és Kis Orbán István háza közötti utca szélességéből volt teljesíthető. A rajzon szereplő ABC vonalak között határolt terület átadását 1802-ben engedélyezi a tanács. "Az utca mentében a szegletnek egy lábnyira való kihozása, és az épület véginél ABC lineák között levő földnek a házhoz való foglalása megengedődik: de az azon túl levő földnek átaladása a város épületére nézve által nem adódhatik." Igen nagy lehetett a bizonytalanság a kért telekrészt átadása körül. A tanács a már megadott engedélyt is visszavonta. 1807-ben hozott döntésében Kis Orbán István kérésének teljesítését a városháza építésének befejezéséig elhalasztotta. A város tanácsa döntését a kérdéses földterületi felmérésével megbízott küldöttség jelentésére alapozta: "Ezen rclatiojából az mostan kirendelt Deputationak világos lévén az, hogy az Instans Uram kérése szerint az kerítésének az A betűtől a B betűig egyenességben leendő tételével az Ns. város földiből 35 és 4/36 négyszögölnyi föld úgy foglalódnék el, hogy az miatt az újonnan építendő városházában tetemes sérelem lenne: mert a hosszú négyszeg melyet mind a Ns. város épülete maga, mind az rend és díszesség megkíván tetszehetőképpen hibázna.

12 Kis Orbán István 1806-ban házának bővítése tervével váltott ki ellenkezést szomszédja Zeininger Antal részéről. Zeininger — a városi patika tulajdonosa — meg akarta akadályozni az 5 II

BML. IV. b. 1406. j. 6 Turul, XIII. évf. (1895) 140. — llerpay Gábor: Nemes családok Debrecenben (Debrecen, 1925) 47. 7 II

BML. Fas. Prot. 1787. aug. 9. 8 HBML. Fas. Prot. 1800. febr. 23. 9 IIBML IV. A. 1011. k. Rel. 1806. 210. 10 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1806. 210. 11 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1806. 83. 12 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1807. 315. 166