A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Krankovics Ilona: Egy debreceni kereskedőcsalád, a Kis Orbánok házának története

rendkívüli gonddal készített rajza, valamint az ehhez tartozó leírás, nem zárta ki Orbán István építési jogát a vitában forgó közfalra.

14 A perben Rachbauer József építőmester véleménye döntő lehetett, — mivel Zeininger Antal házát ő építette az 1770-es években. A város által kiküldött Rozsnyai Sámuel szenátor vallomását 1806-ban augusztus 18-án írásban rögzítette: elmentem kőműves mester E. N. Rachbauer Uramhoz és tudakozódtam az eránt, hogy midőn E. Zeininger Antal Urnák épített, az Orbán István Úr falára, melyet azelőtt Matsi Uram bírt, tette-e az bolthajtását vagy építését. Az mondotta, hogy az jut eszébe, hogy ámbár maga házának új falat vitetett fel Zeininger Úr, de még is az bolthajtását az Matsi Úr falára tette. Mindazáltal az igazság kinyomozására a legalkalmasabbnak azt ítéli, hogy mérődjön meg az E. Zeininger Antal úr boltjának, mely éppen az Patika mellett és az Orbán István Uram háza mellett van, úgy a bolt felett lévő szobának belső világa, ha azoknak belső világa meg nem egyezett, és a felső szoba bővebb az alatta lévő boltnál, mindjár kitetszik világosan, hogy E. Zeininger Úr az E. Orbán István Úr falára tette az Bolthajtását. Egyébiránt nagyon csudálkozik úgymond E. Zeininger Úron, hogy nyughatatlankodik midőn semmibe sincs megsértve, és Orbán István az építésébe semmi részbe sem prejudicalt Zeininger Úrnak."

15 A makacs patikárius nem fogadta el a szakértők véleményét, 1807-ben a Helytartótanácsához fordult sérelmével.

16 Kis Orbán István számára ez igen kedvezőtlen következményekkel járt, mivel a döntés megszületéséig építkezését nem folytathatta. A felek vitája végül igen meglepő fordulattal 1808. decemberében ért végett. "Ezen holnapnak l5.-ik napján a Felek sok és hosszas egymás ellen tett vetekedések után kétszáz rehnes forintba egyeztek meg egymás között, úgy hogy ezt Orbán István Úr fizesse meg Zeininger Antal Úrnak, őkegyelme pedig álljon el minden további kérdésektül praetensioktul a kőfal rakása iránt, mely 200 rehnes forintot fel is vett Zeininger Úr kézfogással arra kötelezvén magát, hogy az építés iránt lemond minden praetensiojarul, azután pedig egymás között contractusra mennek, hogy egyik se háborítja a másikat." Kis Orbán a vita lezárása után folytatja építkezését. A már meglévő erős falakra emeletet építetett. Valószínű már az 1810-es évekre elkészült a Kossuth u. 4. sz. alatt található épület ma is látható formája. A földszinten rendezte be árusítóhelyét és raktárját, az épület emeletét lakta családjával. Kis Orbán István 1827-ben bekövetkezett halála után fiai közösen folytatják a vállalat irányítását. 1836-ban a családi kereskedés a legtehetségesebb fiú, János kezébe került, aki ekkor már közel negyvenéves volt.

18 Nagy reményekkel fogott a cég vezetéséhez. Az apja álta örökölt, jól megalapozott üzleti kapcsolatok a kereskedés további fejlesztésére adtak lehetőséget. Nagyváradon új, — fennállásáig haszonnal működő árusítóhelyet nyitott. 1842-ben anyja végrendelete alapján megvásárolta a Cegléd utcai házat 20 000 váltóforint értékben, azzal a feltétellel, hogy a családra gyűlt adósságot kifizeti.

19 Az önálló kereskedés, a nagyértékű ház megvásárlása az egyébként igen józan és megfontolt kereskedőt nagyszabású tervekre késztette. Hozzálátott háza felújíttatásához. 1841-ben a már meglévő épülethez a városháza felőli oldalon új emeletes szárnyat készül építtetni. Lyka Anastasius, a Kis Orbán céggel már évtizedek óta kapcsolatban lévő pesti kereskedő építkezési szándékát megismerve, levelében óvatosságra intette. Lyka, az ízig-vérig kereskedő, számára minden olyan vállalkozás idegen volt, amelyben a remélt haszonnál a kockázat nagyobbnak látszott. ". . . becses levelit kezemhez vettem, és látom belőle, hogy az egész házát akarná rendbe hozni. Az Úr legjobban tudhatja az módját és számadását. Hanem én ezzel vélekedéssel vol14 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1807. 451. 15 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1807. 451. 16 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1808. 338. 17 HBML IV. A. 1011. k. Rel. 1808. 338. 18 Déri Múzeum Általános Tört. Dok. Gyűjt. Sz 1910. 877. 2. 19 Rácz István: Debreceni végrendeletek 1595—1847. (Szerk. Gazdag István Hajdú-Bihar megyei Levéltár forráskiadványai Db. 1983) 66. — HBML. IV. A. 1011. 16. z. 2040. özvegy Kis Orbán Istvánné, Némethi Júlia végrendelete. 1842. febr. 18. 169