A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Kormos László: Debrecen és a református Kollégium kapcsolatai európai egyetemekkel a felvilágosodás korában

tanárai közül holland egyetemeken tanultak s a kollégiumban tanítottak: Martonfalvi György Ramus-féle dialektikát, Szilágyi Tönkő Márton Descartes elveit hirdette, Lisznyai Kovács Pál bibliai krononógiát, kritikai teológiát, matematikát és történelmet, Piskárkosi Szilágyi Márton bölcseletet és történelmet, Sinai Miklós a hazai történeti források kútfőit gyűjtötte és egyháztörténelmet írt, Debreceni Ember Pál pedig megírta a magyar és erdélyi református egyház históriáját. A holland egyetemek két szellemi hatása emelkedik ki: Egyik a történeti források feltárása és a történetírás fontosságának felismerése. Másik a Biblia kortörténeti, régiségtani, nyelvészeti, exegetikai, kritikai, izagógikai ismeretanyagának összefoglaló, magyarázó feldolgozása és tanítása. Kuriózumként ismerteti Körösi Mihály debreceni lelkész konkordanciáját és ugyancsak holland hatáson keresztül magyar református lelkészek között kézenforgó Mennyei Jelenések könyvének (a sorozatnak ez a 19. kötete) bevezetését, mely közli Newtonnak a Dániel könyvével összehasonlító tanulmányát. Másik egyetemi és művelődési központ Svájc. Svájci egyetem hallgatói voltak Maróthy György, aki Beck Jakob bázeli professzorral élénk levelezést folytatott. Hatvani István, aki a Kollégium legnevesebb tanárává lett, Varjas János, aki az éledő magyar nyelv lelkes munkálója volt, Csokonai Vitéz Mihály tanára és a magyar nyelvű költészet barátja. Svájci kapcsolat révén bontakozott ki a Kollégiumban a pedagógiai reformtörekvés gyakorlati megvalósítása, a magyar tanügy fejlődése (Maróthy György "Idea"-ja, majd 1741-ben "Opiniones"-e) Amikor Svájcban iskolapolitikáról leveleztek s haladó iskolai tantervet készítettek, egyidejűleg Debrecenben kinyomtatták a "Methodus"-t, mely nevelés-metodikai ismeretekről és didaktikai érzékről tanúskodó hagyományt őriz. Másik jelentős svájci hatásra utal a nyilvános könyvtár létrehozását szorgalmazó gondolat, a könyvaukció megszervezése, a nyomdatechnika és a könyvkiadás fejlesztése. Harmadiknak rámutat a tanulmány, mint kiemelhető svájci befolyásra a nyelvújítási törekvésekre, melyet Maróthy és Varjas professzor képviselt Debrecenben. Svájci befolyásként említhető Hatvani professzor értekezése, mely Magyarországon úttörő munkaként hatott és elindította fürdőhelyek feltárását, a hőforrások hasznát és jelentőségének további felismerését. Harmadik jelentős egyetemi tanulmányi központot képeztek a német egyetemek. Közülök a szerző az egyik jelentős felvilágosodás-kori egyetemi szellemi központjaként kiemeli Göttingen hatását. A debreceni akadémisták a 18. század második felétől kezdve növekvő számban tanultak Göttingben, és a Kollégium korabeli professzorai közül legtöbben ott szerzett diplomával jöttek haza tanítani. Elsők közt említendő Diószegi Sámuel a kiváló botanikus, a rendszeres botanika hazai megalapítója. Másik kiváló professzor, majd püspök Budai Ézsaiás ugyancsak Göttingenben lett a bölcsészettan doktora Hollandiai és angliai egyetemjárása után. Sárváry Pál a rajzoktatás és rézmetszés szorgalmazója, Eresei Dániel — Hatvani István után — a hazai statisztikai adatfelmérés úttörője, Péczelyi József Európa történetének latin nyelven fogalmazott összehasonlító szerzője s anyanyelven publikált "Magyarok Története" című mű írója szintén Göttingenben tanult. Göttingen felvilágosodás-kori szellemi hatásai közül a tanulmány csupán a következőkre utal: Göttingeni egyetemi kapcsolatok legeredményesebben a Kollégium ladtúr- és művelődésügyi missziójában hatottak. A tankönyvek kiadása felgyorsult Debrecenben és megkezdődött a tankönyvekhez illusztrációk készítése, melyet a diákok és tanárok társulása nagyban elősegített. Jelentős volt a diákegyesületek szervezkedése és alakulása, mely nemcsak az olvasó és önképző társulásra terjedt, hanem a rézmetszés készítésében szorgalmas diáktársaságra is. A tanárkarral végzett munka Sárvári Pál vezetése alatt virágzóan működött s a művészi alkotások páratlan példáját mutatja fel. Munkáikat külföldön is hasznosították különösen térképek, geometriai rajzok metszése által. Nem hagyható figyelmen kívül az a hatás sem, mely a kibontakozó statisztikai feldolgozó munkára terjedt ki. A statisztikai adatok feldolgozása segítette az összehasonlító történettudomány művelésének megkezdését. A tanulmány befejezése a kollégiumi külföldi kapcsolatok anyagi segítségére hívja fel a figyelmet. Három nagy alapítvány született ez időben: az angol, svájci és németalföldi alapítványok. A legnehezebb időszakban ezek az alapítványok segítették a Kollégium működését s így lehetett Debrecen is, "a magyar felvilágosodás Európájával lépést tartó nagy iskolájának színhelye". 427