A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor birtoklástörténete

szintén a terület déli felében találhatók, egyetlen kivétel az északkeleti határon magasló Komlós-hegy. Az erdőben sok a névtelen homokhalom.

3 Monostor már a legrégibb időkben is a Gutkeledek birtoka volt. Egyik, talán első tulajdonosa az a Szólád (Szórád) nevű úr lehetett, akiről a falut Szóládmonostorának vagy Szólátmonostornak nevezték el. Talán a monostort is ő építtette.

4 Valószínű, hogy ugyanennek a Szóládnak a nevét viseli a Balaton somogyi partján fekvő Szólád falu is, mely szintén a Monostoron is birtokos Keresztúri családé volt.

5 3 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár monostori térképei (DvT 17, 533, 662, 665, 706, 708, 763 és 822) nem jelölik e dombokat. A Templom-hegyről E. Kiss Sándor ír Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések c. munkájában: "Templom-hegy: Kisebb domb a Szordasban a Szolnoki-féle föld és a Tangazdaság mesgyéjén." (A debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1968. 439). Balogh István részletesebben foglalkozik a dombbal, a Templom-hegy nevet azonban nem említi: "A középkori falu területén két templomhelyet ismerünk. Az egyik a debreceni és hajdúhadházi határon álló határdombon (4976—4., 193 és 18 koord.) található, amelyet 1911-ben a városi múzeum megásatott. Zoltai az itt talált templomdombon Monostor középkori templomát sejti. A templomdomb É.-ról D. felé húzódó hosszú homokhát, mindkét végén egy-egy kisebb buckával. Tőle Ny.-ra széles mocsaras völgy terül el. A domb és a völgy vele szemben lévő oldala a felszínen tele van cserepekkel." Balogh I: Adatok az Alföld középkori régészetéhez. Archeológiai Értesítő 1953. 80. k. 2. sz. 146. Vö.: Zoltai L.: A monostori templom dombja. A Debr. Múzeum 1911. évi jelentése, 42—53. Vő.: Jelentés. . . 1928. 43—44. Az 1838-ban készült DvT 662. sz. térkép a hadházi Dugó csárdától délre az országút ("Nagy út Hadházra") keleti oldalán határdombként jelöli a Komlós-hegyet. Három évvel korábbról Zoltai is említi ezt a homokdombot: "Komlós-hegy. Határjel a debreceni és hadházi Parlag közt, Monostor-kp. felől. 1835. (Trkgy. 31.). "Zoltai: Debreceni halmok, hegyek. . . 1938. 31. Ugyancsak ő ír a Kettős-hegyről: "Határjelző homokdomb Debrecen, Monostor és Parlag közt. 1835. (Trkgy. 31. sz.)" I. h. 30. Monostor térfelszíni adottságairól és földrajzi neveiről további adatok olvashatók: Lévai B.: Településtörténeti adatok Monostorról. Múzeumi Kurír 59. sz. 1989. 3—5. és Szordas. Magyar Nyelvőr 115. évf. 1992/3. 329—330. 4 Jelenlegi ismereteink szerint Bunyitay Vince volt az, aki először papírra vetette azt a félreértést, mely szerint a szólátmonostori monostor alapítója Szalók comes lett volna: "Szalókmonostora. Annyi kétségtelen, hogy létezett, határozott említés van róla 1290 táján mint új monostorról. . . És így ugyanaz a monostor, melyet egy másik, 1346-iki adat szintén a Nyíren tüntet fel, mint a magtalanul elhalt Gutkeled nemzetségbeli István, Apay fiának a birtokát. . ." Bunyitay: A váradi püspökség története II. (Nagyvárad, 1883) 429. Zoltai elfogadta Bunyitay következtetését, s más adatok híján Mihályiakat is Monostor északi részében próbálta elhelyezni: "Az eleinte Szalókmonostorának nevezett Monostor északi részét a XIV. században Mihálylakának nevezték." Zoltai: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. (Db., 1936). 120. Balogh István hasonlóképpen ír róla: "A mai Debrecentől keletre eső, nyírségi jellegű tájon É.-ról D.-e haladva, először Monostort találjuk. Legelőször "villa comitis Zulouc, monasteria nova" néven szerepel a pápai tizedjegyzékben, 1290 körül. 1375-ben Zalokmonostora néven említik. Ez időben a Gut-Keled-nemzetség Apaj ágának temetkező helye. A névadó comes 1280 körül élt, és így valószínű, hogy a falu ebből az időből való alapítás" — idézi Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Bp. 1940. 304) című művét. Balogh I.: i.m. 146. É. Kiss Sándor már nem utal "Zolouc comes"-re. Lásd 3. sz. lábjegyzet. Az Árpád-kori Magyaroszág történeti földrajza c. monográfiájában Györffy György is csak a Gutkeledekre vonatkozó adatokat sorolja fel: 1308 k.: Monustur, 1325: Zolathmonustura, 1329: Zoladmonustra. Györffy: ÁMTF I. Bp. 1963. 645. Mihályiakat Macs tartozékaként tárgyalja. Mesterházy Károly a következőket írja: "A másik legnagyobb területeket megszerző nemzetség a Gutkeledek voltak. Nemzetségi monostoruk Nyíradonyban épült. A megye területén még egy monostor, Szólátmonostora is hozzájuk tartozott, amely az Apja (olvasd: Apaj, L. B.) alág temetkező helye volt." Mesterházy: A mai Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárásig. Hajdú-bihari kéziratos térképek (Db., 1972) 165. Ugyanebben a kötetben — a Gutkeled nemzetségből származó alágakról szólva — Módy György a következőket írja: "Övék volt a Debrecentől északra feküdt Szentpál (1308). A mai Monostori erdő pedig a nemzetség Apaj alága monostoros központjának és temetkezőhelyének, Szólátmonostornak (1308) őrzi a nevét." Hajdú-Bihar megye településtörténeti vázlata a tatárjárástól a hódoltság megszűnéséig. I. m. 177. 5 Eckhart Ferenc felkiáltójellel jelzi, hogy a Szd/cWmonostora és Szólád elnevezések nem véletlenül esnek egybe. Eckhart F.: Adalékok a Gut-Keled nemzetség genealógiájához = Turul, 1911. 37. A Szólád helységnévről Kiss Lajos a következőket írja: "Szólád 'helység Somogy megyében Balatonszárszótól délre' (1229: Zuolat: ÁUO. 6: 471). Puszta szn.-ből keletkezettmagyar névadással; vö. 1272: Zolád szn. FNESZ. II. 589. 76