A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

Monostor-puszta közepén, a hadházi Határ út két oldalán áll a Kettős-hegy vagy Határ­hegy, szintén homokhalom. 27 Ma erdő borítja, akárcsak a tőle nyugatra, a Monostori-erdő szé­lén magasodó Harasztos homokhalmait. Monostor legnevezetesebb halma a Templom-hegy. A Szordas déli szögletében emelkedik, a Határ út kettészeli. E homokdomb tetején állt a középkori Monostor falu parókiális egyhá­za, mely feltehetően 1594-ben, egy tatár támadás során pusztult el. 1916-ban IV. Károly király koronázásakor a Templom-hegyből is vittek két tarisznya földet a koronázási dombhoz. 28 A templomhelytől délkeletre, kb. 35—40 méterre, a középkorban valamilyen téglaépület állt. Szántáskor falmaradványok kerülnek a felszínre. Monostor másik jelentős homokhalma a Templom-hegytől egy kilométerre délre, találha­tó, valószínűleg ezen a dombon állt az Árpád-kor végén Szent Pál kerek kőtemploma. Zoltai Lajos feltárta, de ismertetésében nem szól róla, hogy a templom kerek volt. A halom nevét egy 1846. évi jelentés őrizte meg: Kőomladékos-domb. Határhalom volt a Mester utcai és Pé­terfia utcai ménesek legelői között. Keleti oldalán É-D-i irányú hosszú völgyhajlat terül el, a Nagy-völgy. A puszta délnyugati szögletében, a Csukástól északkeletre lapos homokdomb lát­ható, a Nagy-part. Tőle északra, a Kefés-dűlő Józsa felőli oldalán pedig egy téglatörmelékes halom van, melyet a környékbeli lakosok Kis-dombnak neveznek. 29 A Templom-hegy és a Monostori-erdő között egy másik téglatörmelékes dombot is isme­rünk, a Nagy András-halmot. A középkorban téglaépület állt rajta. Szántáskor a domb földjé­ből korhadt emberi csontokat fordít ki az eke. A halom délnyugati oldala régen temetkezőhely volt, a Szordasi temető. 30 Néhány éve a dombot gyümölcsfákkal ültették be. Egy 1842. évi tér­kép a halomtól észak felé elterülő erdőrészt Nagy András földje néven ábrázolja. 31 Száz évvel később a józsai Nagy András épített házat a domb északi oldalán. 32 A mélyedések, laposok közül meg kell említenünk a Molnár-lapost. A Harasztos keleti ol­dalán fekszik, ma szántóföld és gyümölcsöskert. Almafákkal ültették be a Templom-hegytől délre elterülő völgyet is, melynek közepén egykor a gulyakutat ásták. A mélyedés neve: Alj. Kis-laposnak, Laposnak vagy Rétnek a majortól északra fekvő lapályt nevezik. 3 " A régi vasútál­lomás előtt is volt egy mélyebb terület, ahol tavasszal mindig megállt a víz, de ez a hely nevet soha nem kapott. "1940 telén méteres hó esett, és amikor tavasszal elolvadt, kilométernyi szé­les vízállás keletkezett, mely összeért a Régi-Füzessel." 34 Az erdei laposok közül említésre méltó a Nagy-alj. Völgyszerű mélyedés a monostori csőszház és a szordasi temető között. Termékeny fekete földje van, időnként vákáncsosok mű­velik. 1842-ben csőszföldnek osztották ki. 35 A Monostori-erdőről szóló első tudósítás egy 1484­ben történt hatalmaskodási esetről szól. 36 Az 1470-es évek elejétől kezdődően, miután Várday István, a nagy hatalmú kalocsai érsek és királyi titkos kancellár elhunyt, a Várday örökösök (másodunokatestvérek) között a régi ellentétek újból kiéleződtek, s a harag és irigység meg­megújuló birtokháborításokban, a nem is olyan régen még közös vagyon esztelen pusztításá­ban nyilvánult meg. Miklós és János családja már korábban szétköltözött. Az előbbiek 26 É. Kiss, i. m. 454. 27 Zoltai, i. m. 113 és É. Kiss, i. m. 465. Mindketten jelölik a dombot a térképmellékleten is. 28 É. Kiss, i. m. 493: 'Templomhegy. Kisebb domb a Szordasban a Szolnoki-féle föld és a Tangazdaság mesgyéjén." Zoltai ezt a nevezetes halmot egyik művében sem említi. 29 Oláh László szóbeli közlése. 30 Nagy József szóbeli közlése. 31 DvT 706 és 708, 1842: Nagy András földje. 32 Nagy József közlése. 33 Sári István közlése. 34 Csibi Károly közlése. 35 DvT 706 és 708, 1842: Csőszföld. 36 Zichy okmánytár XII. No 217. 1484: Monostorherdey. . . intra veras metas dicte possessionis Monos­tor in comitatu Zabolch existentis. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom