A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

el, így Monostor fölösleges csapadékvizét ez a vízfolyás vezette le a Köselybe. Állóvizei a délkeleti határrészen terültek el, közülük a Régi-Füzes és az Új-Füzes ma is náddal és sással benőtt mocsaras terület. Az Új-Füzes vízfölöslegét az Árok nevű csatorna vezeti le a Régi-Füzesbe, onnan azonban már az eredeti Kondoros-mederben távozik a víz a Nagyerdő felé.

5 E régi meder partján állhatott a régi vízimalom, amelynek már csak a helyéről emlékezett meg "nemzetes és nemes Kun Kata asszony", amikor 1635-ben az Őt illető birtokrészt zálogba adta a hadházi hajdúvitézeknek.

6 "A Füzes vize áradáskor gyakran elöntötte a környéket. 1930-ban és 1963-ban a víz egészen a szőlőskertig áradt. 1916-ban szinte teljesen kiszáradt, ekkor a medrét felszántották és bevetették cukorrépával. Augusztusban aztán, egy több napig tartó felhőszakadás során a víz hatalmas területet elárasztott, és ősszel a víz alól kellett kiszedni a répát."

7 Halasvize több is volt Monostornak. Zálogszerződésében Kun Kata asszony maga is megemlékezik a "halászó vizekről", de egy 1762. évi kéziratos térkép egyértelműen feltünteti a nem kis terjedelmű Csukás tavat a határ délnyugati szögletében.

8 Idős józsaiak visszaemlékezése szerint a Csukástól északkeletre "volt egy nagy homokdomb, annak az aljából szivárgott ki a víz és folyt a Csukásba, onnan meg a Kovácsok homokján át a Folyóba, régi nevén a Macsifolyásba" (Tócóba).

9 A dombot azóta már elhordták, a Csukás kiszáradt medrében pedig néhány évvel ezelőtt fácántelepet létesítettek. A Templom-hegytől délnyugatra két kisebb időszakos vízállás is volt, a Szordasi-tavak. Az erdőhöz közelebb fekvőből már e század elején vályogvető-gödröt csináltak. Onnan épült a Knolltanya (Keféstanya vagy kastély). "Régen mocsaras rész volt. Víz volt benne, sás, bíbic meg gólya. Majd Pallagról idehordták a sok szemetet."

10 A Szmirnyáktanya melletti vízállás magától kiszáradt. Több mesterséges árok található Monostor területén, a többségük határárok. A legrégibb az Ördög- vagy Csörsz-árok, melynek eredeti nyomvonalát már csak a Nagyerdőben lehet felismerni. Monostor-pusztai (Kettős-hegy környéki) szakaszát egy múlt századi térkép Csősz árka néven jelöli.

11 A Nagyerdei-árok az erdő északi határán húzódik, ez választja el Monostort Debrecentől. Régebben ebbe az árokba vezették bele a pallagi szennyvizet. Az árok Nagykert mögötti szakaszát igen mélyre ásták, hogy az erdei állatok ne menjenek be a kertbe. Ezt az árokrészt Nagy-ároknak is nevezték.

2 A Monostori-árok az egész Monostori-erdőt körülveszi, alsójózsai szakaszát egy 1838. évi térkép szerint Józsakert folyásának is nevezték.

13 Az Árok, mint már említettük, a Régi-Füzes felé vezeti le az Új-Füzes vízfölöslegét, de csak a Laposig mert onnan már magától folyik bele a vize a Kondorosba. A Zsidó-árok ettől északabbra húzódik: az M4-es országút felől vezet a Kettős-hegy felé: kelet-nyugati irányú árok, mely a Tábornoktanya földjét (a Pallagi-részt) osztja ketté. Mivel Monostoron mindig kevés volt a természetes vízfolyás és a tó, a XVIII. sz. végétől kezdődően egyre több kutat ástak. Monostorpusztát egykori bérlői elsősorban szarvasmarhák, lovak és juhok legeltetésére használták (1838: Legelő), ezért az állatok itatásához szükségük volt bővizű kutakra. Az egyik ilyen nevezetes kúttal egy múlt század eleji kéziratos térképen 5 Sári István pallagi lakos szóbeli közlése: "Apámtól hallottam, hogy a Kondoros régen bekanyarodott Monostorra, a Füzesnél folyt el." 6 HBL IV. A. 1021./IV.I. No 72. 7 Sári István közlése. 8 DvT 1762: Csukás. 9 Nagy József józsai lakos közlése. Vö. DvT 533, 1826: Macsi Folyás, DvT 568 és 662, 1829: Macsi Fojó. 10 Oláh László monostori lakos szóbeli közlése. 11 DvT 622, 1835: Csősz árka. 12 Csibi Károly, volt pallagi lakos szóbeli közlése. 13 DvT 665, 1838: Józsakert folyása. Vö. Lévai Béla: Folyás, gyepű folyása, vetéskert folyása. Magyar Nyelv 1991/4. 463—465. 90