A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor a helynekek tükrében

Lévai Béla Monostor a helynevek tükrében A Gutkeledek alapította falu neve csak a XIV. század elején jelenik meg az oklevelekben (1308 k.: Monustiir, 1325: Zolathmonustura, 1329: Zoladtnonustiira), ám Árpád-kori templomának építését az alaprajz stílusa és bizonyos birtoklástörténeti következtetések alapján az 1100-as évek második felére tehetjük.

1 A falu korai alapítását bizonyítják a névtani vizsgálatok is.

2 A település neve a XIV. századi oklevelekben általában Szóládmonostora—Szólátmonostora alakban fordul elő, ám a XV—

XVI. században már csak a Monostor elnevezéssel találkozunk. A XVII. században néhány zálogszerződésben felbukkan a Szaiáncmonostor elnevezés is, a század végétől azonban egészen napjainkig csak a Monostor név használatos. Századunk közepén a Monostorral szomszédos Alsójózsán a Monostor név alternatívájaként néhány idős ember még használta a Szólát nevet is: "Megyünk Szólátra".

3 Ma már a Szólát, Szólátmonostor és Szóládmonostora elnevezések teljesen ismeretlenek. Az Apaj-Keresztúry család kihalása után (XIV. század közepe) az örökősök kezén szétaprózódó Monostoron a részbirtokosok nevét egyetlen halom, út, dűlő vagy nagyobb határrész sem őrizte meg, de Miklós bán, a két Apaj és Keresztúry István nevét sem őrzik földrajzi nevek. Nincs tehát Rozsályi-rész, Thegzes-rész, Anarcsi-rész, Bacskai-rész, Várday-rész, Ártándirész, Urai-rész, Dengelegi-rész, Kun-rész, Kékedi-rész, Ujlaki-rész, Bornemisza-rész, Monaki-rész, Balku-rész, stb., s ugyanúgy tökéletesen elfelejtődött mára a Szentpálteleki helynév is, mely birtokot kerek kőtemplomával a XIV. század elején vásárolta meg és csatolta Monostorhoz Keresztúry István. Valószínű, hogy a Pallaghoz tartozó Pallagi-rész (Tábornoktanya földje) sem egykori tulajdonosainak, a Parlaghyaknak a nevét őrzi, hanem a Pallag falunév vonódott át rá, miután hozzácsatolták. Az is lehet, hogy már eredetileg is Pallaghoz tartozott, egy 1835. évi térkép ("Igen régi határdombok menetelének rajza") ugyanis ezt a területet pallagi földnek tünteti fel, az Apafától északra eső terület viszont nincs elválasztva Monostortól.

4 Elképzelhető, hogy valahol itt állt Szent Pál kerek temploma és Szentpál birtok, melyet Apaj fia István vásárolt meg. A dél-nyírségi erdős-ligetes övezetben fekvő falunak jelentősebb folyóvize soha nem volt. A Kondoros a falu keleti határa közelében, egy rövid szakaszon pedig monostori földön folyt 1 Módy György: Árpád-kori falusi templomépítészet Hajdú-Biharban. In: Építészet az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei. (Nagykőrös, 1989) 44—45. 2 Lévai Béla: Szóládmonostora. Magyar Nyelvőr (megjelenés alatt). Zoltai tévesen a Hont-Pázmány nemzetségből származott Szalók ispán alapításának vélte a monostort. Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak. . . Debrecen, 1925. 44—46. 3 Andirkó Sándorné Szálai Róza szóbeli közlése. 4 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Debrecen város térképei: Dvt 622, 1835: Régi árkolás. 89