A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Történelem - Lévai Béla: Monostor birtoklástörténete
bői áll", 500 császári tallérért adta zálogba. Károlyi Lászlóné, akinek Kékedi Balázs "anyai báttya" volt, rögtön tiltakozott "ezen eladás, 's birtokba vezetés ellen." 48 Egy másik Parlagi-örökös, Monaki István 1659-ben száz esztendőre a hadháziaknak adja zálogba "parlagi és monostori örökségét 400 forintért, 60 fejő juhért, Parlagon lakó Mészáros, Nagy, Oláh és Varga nevű jobbágyaival együtt." 4 A Kékedi-féle örökséget még 1666-ban is a Bornemisza István kezén találjuk. Az említett évben pecsétes írással erősíti meg a zálogolt birtokokhoz való jogát: "Én Bornemisza István, adom tudtára és értésére mindeneknek, kiknek illik, ez levelemnek rendiben, hogy én Debreczen Várossá lakosinak a mely Puszta Prédiumokat, sessiokat és jobbágyokat birtam és zálogosítottam volt magam keresményeibül álló saját pénzemen, úgy mint Pallag, Monostor. . ., adtam és zálogosítottam azon jussal és igazsággal az mint én birtam, in Tall 600." 50 Ugyancsak 1666-ban kelt Keresi János Szabolcs megyei szolgabíró levele, melyben Nyakas Péter, Balku Pál, Kánási Mihály, Szalay Boldizsár, Komoróczy György, Barkóczy István és más birtokosok "folyamodványára kelt megyei kiküldésénél fogva meg inti 's eltiltja Debrecent a' Pallagi, Sámsoni, Zeleméri. . . 's más Zabólch Megyei pusztáknak bírása 's használatától." 51 Bácskai-Újlaki György 1670-ben a maga örökségét, a monostori birtok háromegyedét zálogosította el Debrecennek, azt a részt, amelyből Debrecen "a hadháziakat kivetette". 52 Az elzálogosított terület határa "Napkeletről Pallagh, Napnyugatról Sz. György és Zelemér, Macz pusztahelyek, délről a debreceni Nagy Erdő, melly ugyan a Debreczeni Territóriumban vagyon, Északról a Hatházi határ." A Szabolcs megyében fekvő "Szaláncz Monostor nevű puszta prédiumért" a hadháziak korábban ezerkétszáz forintot fizettek, a "Nemes Bihar Vármegyében levő böcsülletes Debreczen városa" viszont már ezernyolcszáz forintért kapta meg. Sőt, adnia kellett hozzá Újlaki úr számára egy kantáros paripát is "nyergestől, pokrócostól, sujtásostól inscribálván azon lovat is szerszámával száz forintokban." így tehát a végső összeg 1900 forint lett. S ezért "a felyül specificalt Praediumot" Debrecen megkapta "cum omnibus pertinentiis specifice Erdejével, Mezejével, Szántóföldeivel, Kaszálló réttyeivel, Halászó vizeivel, és minden névvel nevezendő pertinentiákkal." 53 A Monaki-féle rész, melyet Monaki István 1666-ban elvett a hadháziaktól és Debrecennek zálogosított el, időközben ismét a hadháziak zálogbirtoka lett, mert 1689-ben 260 forintért már ők ruházzák át Debrecenre: "Mi Hatház Várossának Hadnagya Hatházi János Nemes Tanácsával s minden lakosival együtt Adgyuk tudtára és értésére mindeneknek az kiknek illik, hogy az felső esztendőkben Szaláncz Monostori Praediumban nemzetes Monaki István uramtúl, hasonlóképpen Todi (értsd Toldi) István de Szalonta vöttünk és zálogosítottunk volt bizonyos számú ház Telekeket bizonyos summa pénzen, melynek szabados birodalmában lévén, cum plenaria Evictionis Cantela, mostan pedig mi Városostul elkerülhetetlen szügségtől kénszerítvén, meghatározott bizonyos summában nekünk inscribált fellyebb specificalt Szaláncz Monostor Praediumbeli minden jussunkat Portionkat azon jussal és igazsággal, mellyel mi is Városostul bírtunk és usualtunk minden pertinentiaival edgyütt, attuk, vallottuk és inscribáltuk Nemes Debreczen Várossának, s annak minden lakosival edgyütt in fi. 260 idest két száz hatvan magyar forintokban. . ." A prédiumért, amelynek "északrul hatházi csere a határa, napnyugatról a Templumnál lévő országúttya, délrül a Debreczeni Nagy Erdő, napkeletrül pedig 48 Uo.: No 81.Mindkét levelet az Egri Káptalan adta ki hiteles alakban 1783-ban. 44 Zoltai: Ismeretlen részletek. . ., 121. Vö.: HBL VI.A. 1021/IV./Í. No 88. 45 Uo.: No 90. 46 Uo.: No 91. 47 Zoltai: Ismeretlen részletek. . . , 120. 48 HBL IV.A. 1021/IV./f. No 96. 49 Uo.: No 102. 50 Zoltai, i. h. 51 HBL IV.A. 1021/IV./T. No 91. 52 Zoltai: Ismeretlen részletek. . . 120. 53 HBL IV.A. 1021/IV./f. No 96. 84