A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Történelem - Lévai Béla: Monostor birtoklástörténete

Lévai Béla Monostor birtoklástörténete Monostor (Szóládmonostora, Szólátmonostor) Árpád-kori település volt a debreceni Nagyerdőtől északra, Parlag, Hosszúmacs, Szentgyörgy-Mihálylaka, Zelemér és Hadház között. Tágas határának déli és keleti fele már a középkorban is szántóföld, kaszáló rét és legelő volt, nyugati és északi része pedig tölgy-, szil-, nyár- és kőriserdő. A birtok nyugati-északnyugati része Szabolcs megyéhez, a déli-délkeleti rész pedig Bihar megyéhez tartozott.

1 Élő vízfolyása korábban sem igen volt, tavai, halászóhelyei is jelentéktelenek lehettek, kivéve a határ délnyugati szögletében elterülő Csukás-tavat és a keleti részen fekvő Füzest. Időszakos vízállások voltak még a Szordas északi felében (Molnár-lapos), a Kefés dűlőút északi harmadának két oldalán és a Kőomladékos-domb (Szent Pál-templom dombja) keleti oldalán húzódó Nagy-völgyben. Valamilyen "halas vizei" kétségtelenül voltak, több zálogszerződés is tanúskodik róluk. 1635-ben pl. "Nemzetes, nemes és vitézlő Szalontai Toldi Györgynek házastársa, nemzetes és nemes Kun Kata asszony" zálogba adta az őt illető "szaláncmonostori" birtokrészt "a Hattház nevű szabad Hajdú Városban lakó vitézeknek. . . minden erdeiével, szántóföldeivel, kaszáló rétivel, halászó vizeivel, malom helyeivel. . ." 1670-ben Bácskai Újlaki György "Debreczen Városának és minden lakosainak" zálogosította el birtokrészét "cum omnibus pertinentiis, specifice Erdejével, Mezejével, Szántóföldeivel, Kaszáló réttyeivel, Halászó vizeivel, és minden névvel nevezendő hozzátartozó pertinentiákkal."

2 Nevet viselő halmai (a szordasi Templom-hegy, Nagy-part, Kettős-hegy, Kis-domb, Harasztos, Nagy András-halom) 1 Kováts György 1762-ből származó kéziratos térképén (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, DvT 17) a Hadházhoz tartozó monostori terület jórészt még összefüggő erdőség: "Pallagi Csere". Valószínű, hogy a kevésbé termékeny, homokos talajú északi birtokrészen évszázadokkal ezelőtt is jelentős volt az erdők aránya, így a település és a templomok a termékenyebb talajú déli részen létesültek. Ez a birtokrész (Szentpállal együtt) az oklevelek többsége szerint Bihar megyéhez tartozott. 1440: "in possessione Monostor vocata in comitatu Byhoriensi existente": (Zichy IX. 7). A nyugati-északnyugati rész — Szentgyörgyhöz és Mihálylakához hasonlóan — szabolcsi terület. Í452: "intra metas possessionis Monostor vocate in comitatu de Zabolch existentis" (Zichy IX. 332). A II. József korabeli katonai felvétel (1782—85) szerint a Monostori-erdő és a puszta északnyugati része Szabolcs megyéhez tartozik, a puszta déli, délkeleti része pedig bihari terület. 2 HBL, Pallagi és monostori iratok: IV. A 1021./IV. f. No 72 és 96. Az 1689. évi zálogszeződés (No 102) — mely a hadháziak "praediumbeli portio"-jának határait így jelöli: "északrul hatházi csere a határa, napnyugatrul a Templumnál lévő országúttya, délrül a Debreczeni Nagy Erdő, napkeletiül pedig a Pallaghi határ" — a birtokrész tartozékai között nem említ halas vizeket. Zoltai Lajos — egy 1835. évi kéziratos térképre hivatkozva — a mai Füzest Kifogó lapos néven említi: "Kifogó lapos. Parlaghon. Monostor felől, benyúlik a gazdasági akadémiáig. 1835. (D.L. Tkpgy. 31.)". Zoltai: Debrecen vizei. (Db., 1935) 19. 75