A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Természettudomány - Lovas Márton: Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága
minden tekintetben átmeneti jellegű. Ezt a város fekvése indokolja. A meleg és szárazabb Közép-Tiszavidék és a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség hatása egyaránt érezhető itt. Négy éghajlati körzet találkozik ezen a viszonylag kis területen: 1. Meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú, 2. Meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú, 3. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú, 4. Meleg, mérsékelten száraz, hideg telű. 5 Az évi középhőmérséklet 10 °C. Januárban -2,5 °C áprilisban 10,5 °C, júliusban 20,5 °C, októberben 10,5- 10 °C középértékek jellemzőek. A napsugárzás évi összege: 4400—4500 Mjm 2 ! A napfénytartalom évi összege: 1950—2000 óra. A csapadék évi mennyisége 580 mm. Ez kedvezőbb érték, mint a Hortobágyon, ahol 500 mm. A legtöbb csapadék 90 mm júniusban és júliusban 70 mm van. A vegetáció szempontjából igen fontos érték a fagymentes időszak tartalma, ez itt 180 nap. Az első fagyos nap október 20-án, míg az utolsó fagyos nap április 10—15 közé tehető. 0 °C, vagy az alatti hőmérsékletű fagyos napok száma évente 100. A nyári napok, amikor a hőmérséklet maximuma 25 °C felett van 80 nap. A napi középhőmérséklet átlaga március 15-én éri el az 5 °C-ot, április 25-ével pedig 12 °C-ra emelkedik. A hótakarós napok száma 35—40 között váltakozik, nem ritka a vastagabb hótakaró és a nagyobb szélsebesség miatti hófúvás sem. Uralkodó szele a DNy-i és az ÉK-i. Országunk szeles tájaihoz tartozik, itt haladnak keresztül az ÉK-i hidegbetörések. A DNy-i gyakoriságot az okozza, hogy a Nyugati a Dévényi kapun át betörő szelek a medencében szétterülve a Tiszántúlnak erre a részére már DNy-i irányból érkeznek. Ezt a két hatást erősíti az Észak-keleti Kárpátok és az Alföld ÉK-i pereme között kialakuló hegy-völgyi szélrendszer is. 6 Hajdúnánás vízrajzi helyzete napjainkban A Hajdúság és a Hajdúhát a Hortobágy felé enyhén lejt. Ezért a nedves, csapadékos években időszakos lefolyások indulnak féligáteresztő felszínéről nyugati irányba. Ezeknek a vízfolyásoknak a tápterületei a laposok. Innen a hajlatokon és az ereken keresztül folyik le a víz a Kadarcs és a Hortobágy folyó medrébe. A Hajdúság északi részein a fajlagos lefolyás értéke 1 liter/sec km 2 . Hajdúnánás határában a legjelentősebb természetes vízfolyás a Fürj-ér 10 km hosszú és 107 km 2-ről gyűjti össze a vizeket. Nyugati irányba folyik ezért a később (1956. teljes hossz) épült mesterséges Keleti-főcsatorna alatt bujtatón halad át, a Kadarcs-Karácsonyfoki csatornába. A Keleti-főcsatorna 85 km hosszan a Hajdúhát széleit követve biztosítja az öntözővizet. Teljes hossza 110 km. A tiszalöki duzzasztómű (1963) és a Berettyó Bakonszeg melletti szakaszát köti össze. Maximális duzzasztási szinttel 60m /sec víz bevezetése lehetséges. Sajnos a csatorna esése kicsi, ezért iszapolódásra hajlamos, ami költséges mederkotrást tesz szükségessé. Az öntöző víz elosztását Nánás határában a KI., N III., N IV., N V., öntözőcsatorna rendszerek segítik. Üde részei a nánási határnak az egykori téglagyári agyagbányákban létesített horgász-tavak. Vizüket részben a talajvíz, részben a strand használt vize és a Keletifőcsatora biztosítja. A felszín alatti vizek közül az Alföldön jelentős a talajvíz mélységi elhelyezkedése. Általában a felszín közelében található, de a Hajdúság északi részein 6—10 méter között, állandóan mélyen áll. így a talajvízáradás jelensége itt nem szokott fenyegetni. A Hajdúságban fontosak az emberek számára a rétegvizet adó kutak. A tájnak 1959-ben mintegy 400 artézi kútja volt. Hajdúnánáson ezek a kutak a felsőpannóniai rétegekből nyerik vizüket. Nem lenne teljes a kép, ha a hajdúnánási mélyfúrásról nem esne szó. Már az 1930-as években megállapították a geológusok, hogy itt is gazdag hőforrás ágak rejtőznek a mélyben. Fel5 Borsy, Z. et al. (1969): U.o. 6 Pécsi, M. szerk. (1989): Magyarország nemzeti atlasza. 7 Borsy Z. et al. (1969): U.o. 53
