A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Lovas Márton: Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága

Lovas Márton Hajdúnánás természeti viszonyai és rovarvilága Amikor Hajdúnánás nevét halljuk a térképre se kell néznünk, hogy fekvése, földrajzi helyzete megközelítőleg előttünk ne álljon. Nevében a hajdú előtag egyértelművé teszi, hogy az öt, ugyanezzel a jelzővel illetett "öreg hajdúváros" egyikéről van szó. Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúdorog, és Hajdúnánás Bocskai István erdélyi fejedelem szabadságharca után és Báthori Gábor előtt fogadta be a csaták hű katonáit. A török hadjárások nyomán jórészt elpusztult, elnéptelenedett helységek a fejedelmi adománylevelekben biztosított hajdú kiváltságok 1606 után válhattak ismét élő településekké.

1 Régészeti leletek alapján elmondható, hogy Nánás és környéke már az újkőkor (i.e. 4500—2500) időszakától többé-kevésbé folyamatosan lakott hely volt. Az a tény, hogy itt kerültek elő: a "polgár-csőszhalmi festett neolitikus csoport", vagy az "alföldi vonaldíszes kerámia" kultúrkörébe tartozó leletek, a rézkori (i.e. 2500—1900) "tiszapolgári kultúra" vastagfalú edényeinek töredékei és egy ritka formájú bronzkori (i.e. 1900—900) kés, bizonyítják, hogy ez a természeti környezet igen alkalmas volt az ember megtelepedésére. A nagy népmozgások később sem kerülték el ezt a vidéket. Vannak leleteink a szkítáktól (i.e. VI. század), a keltáktól (i.e. III. század), és szarmata-jazig leletegyüttesben keveredve dák jellegű (i.e. I. század) kerámiák. Jelentős az a 710 római bronz érmét tartalmazó "kincs-lelet" az i.sz. 341—375 körüli időszakából, ami a Tedeji Állami Gazdaság területén került elő az itteni szarmata telepről. Az i.sz. IV. századának végén megjelentek a germán gepidák, nyomukban a hunok. A hun birodalom összeomlása után a gepidák uralma tovább tart. 567-ben az avarok elfoglalják ezt az országot és 280 évig uralkodnak a területen. Az avarok birodalmát a frank Nagy Károly a Tiszáig meghódítja, de a Tiszántúlra nem tud betörni. A legyengült avarok területein jött létre dunai bolgár fennhatóság, ami a honfoglalással szűnt meg. Ez az igencsak vázlatos áttekintés némi képet ad tájunk viharos korai történetéről. Ez a történet a későbbi századokban sem nyugodtabb, hiszen a tatárdúlás (1241) és méginkább a török hódoltság (1541-től) időszaka a népesség fokozatos fogyását eredményezte. Kováts Zoltán vizsgálatai nyomán tudjuk, hogy a korábbi lakosságból mindössze 15 család érte meg a hajdúk letelepítését. Hajdúnánás területének változatos története tehát a természeti adottságok emberi szempontokból ha nem is optimális, de nagyon megfelelő voltát bizonyítja. A korai századok emberei számára igen fontos volt, hogy jó legelőik, erdőik, ellenségeik előli jó búvóhelyeik, majd 1 Kováts Zoltán: A népesség. Hajdúnánás népe a hajdútelepítés előtt és után. In: Hajdúnánás története. (szerk. Rácz, I. 1973) 33. 2 Móáy György: A falutelepülés külső kerete a honfoglalás utáni első századokig. In: Hajdúnánás története, (szerk. Rácz, I. 1973) 21—31. 51