A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odulakó madárfajok állományának vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon egy keményfa ligeterdőben

5. táblázat A vizsgálati terület széncinege populáció egyedszám becslése téli időszakban (1991) a fogás—visszafogás adatok Joll-Seber féle sztohasztikus módszer alapján (Shoutwood, 1984) i Mi Ai Ni Fi Bi I. 17. 0 — — 0.786667 — II. 3. 11.8 0.30769 38.35 1.076923 37.03133 II. 20. 22.4 0.33333 67.2 0.377604 -21.6192 III. 1. 14.5 0.28571 50.75 — — III. 10. — 0.4 — — — Jelmagyarázat: i: Fogási időpont Mi: A jelölt állatok száma Ai: A visszafogások száma Ni: A teljes populáció nagysága Fi: Túlélési ráta Bi: Új állatok száma (bevándorlás) A kékcinege kormegoszlása Ennél a fajnál három időszakról rendelkeztünk megfelelő mennyiségű adattal: 1990-re, 1991-re és 1986 — 1991 intervallumra (11., 12., 13. ábra). Mindhárom időszakban a széncinegéhez hasonló tendencia mutatkozott a különböző korosztályokban. A három időszakban tapasztalt kormegoszlás között az összefüggés igen szoros (6. táblázat). E rövid életű cinegefajnál mindenképpen figyelemreméltó, hogy a vizsgált állományban legalább öt éves példányok is akadtak. 6. táblázat: Összefüggés a különböző időszakok kékcinege (Panis caemleus) kormegoszlásai között a korrelációs hányadossal kifejezve: 1986—91 1990 1990 0,969 1991 0,959 0,872 A barátcinege kormegoszlása E fajnál az alacsony fogásszám miatt csak az összes adat alapján kaptunk kormegoszlást. A barátcinegénél (14. ábra) a befogott példányok száma negyede a széncinegéhez képest. Az 41