A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

III. A művek elemzése Az újszövetségi fejezetek felidézik azt a bibliai történést, amely nyomán példázatok, versek, drámák, regények, zeneművek és képzőművészeti alkotások ezrei foglalkoztak Krisztus életével, szenvedéstörténetével. Az ókeresztény sírkamrákban, a bizánci templomokban, a közép- és újkori épületek falain, a könyvek iniciáléin, a kelyheken, kereszteken, a szószék, karzatok, szárnyas oltárok domborművein, festményein, gyakori téma volt a passió. A magyar képzőművészet kincsei Lőcsei Pál, Kolozsvári Tamás, M. S. mester munkái, illetve a későbbi nyírbátori Krucsay-oltár, amely a szenvedéstörténet trilógiája. Fra Angelico, Mantegna, Giotto, Dürer, Grünewald, Holbein, Rembrandt. Piombo, Correggio, El Greco, Tiziano, Tintoretto egész sorozatban idézte fel Krisztusnak, a szenvedő istenembernek életét. A komor gyász, a fojtott drámai feszültség, a megdicsőült fájdalom széles skáláját vonultatták fel műveiken, kapcsolódva koruk vallási és ideológia elveihez. Munkácsy Mihály ismerte és megcsodálta munkáikat a National Galleryben, a Louvre-ban, az Alte Pinakothekban, a bécsi és a velencei múzeumokban, templomokban, de tőlük eltérő módon festette meg Krisztus szenvedésének három jelenetét. Szemléletére mégis leginkább az érett reneszánsz és a barokk mesterei hatottak. Szerette Rubens nagyvonalú, reprezentatív képeit, s nemcsak a képtárakban, de a templomokban is tanulmányozta műveit, így az antwerpeni katedrálisban lévő Kereszt felállítását és a Keresztről levételéi. Nagy hatást tett rá Rembrandt festészete, hőseinek tragikus magánya. Passió képeit Münchenben, az Alte Pinakothekában látta a Három kereszt (1653), Krisztus Pilátus előtt (1655), Levétel a keresztről (1654) rézkarcait Amszterdamban. Amikor sorozatra gondolt, a velencei Scuola di San Rocco hatalmas Tintoretto-ciklusa lebegett a szeme előtt. Az emeleti Sala deH'Albergo főfalát a több mint tizenkét méter széles Keresztre feszítés uralja, ezzel szemben áll a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Kálvária. Az 1565—67-ben festett tetralógia izgalmas sorozat: tükrözi Tintoretto művészetének egyre szenvedélyesebbé, expresszívebbé válását, újszerű, manierista ikonográfiái elveit. Tér- és tömegelrendezésének monumentalitása hatott Munkácsyra, különösen Golgota című festményére.

52 Krisztus Pilátus előtt-je szemléletében különbözik Tintorettóétól. Munkácsy Jézusa itt nem olyan magányos, mint Tintorettóé, inkább olyan győzedelmes, mint Rubensé. Az 1896-os Ecce Homo Krisztusa viszont Tintoretto Jézus-alakjának magányosságát idézi fel. Ha utalunk is párhuzamokra, hasonlóságokra, különösen a Golgota esetében, látnunk kell, hogy Munkácsy Krisztus-trilógiája önálló, máshoz nem hasonlítható alkotás. A festő egy megváltozott, kétkedésekkel teli korszakban élte át a bibliai történést, illetve ürügyül használta azt etikai vélekedésének, megrendülésének kifejezéséhez. Abban a korban, amikor "a vallásos szemlélet válsága nem hatott serkentőleg a vallásos művészetre, nem mozgósított új ábrázolástípusok kidolgozására",

53 jelentékeny tényező volt (lett volna) Munkácsy Mihály hármasképe. Nagy kár, hogy Magyarországon még Ipolyi Arnold és Haynald Lajos ösztönzése ellenére sem volt olyan erő 1884 körül, amely itthon tartotta volna a két Krisztus-képet, és a harmadik mű (talán a Feltámadás?) közeli megfestésére ösztönözte volna a még ereje teljében lévő művészt. Szegényebb lett így a magyar egyházművészet egy jelentős sorozattal. Aki együtt, vagy legalább egymás után szeretné látni a három nagy festményt, annak Debrecenben lehetősége nyílik erre, még ha az első kép Kanadában is van (mérete: 417 x 636 cm) 1994-ben. A Magyar Nemzeti Galériától kölcsönzött Krisztus Pilátus előtt című festmény 218 x 324 cm méretben ugyan, de őrzi a nagy mű erényeit. 1881-ben, a nagy képpel egy időben vagy közvetlenül az után készült, Munkácsy ereje teljében. A festmény Krisztus és Pilátus első találkozását ábrázolja. Témáját János evangéliuma 18. részéből merítette Munkácsy. A válság 52 A Keresztrefeszítés-t reprodukálta a Chefs d'oeuvre de l'art grands peintres 112. Tintoret c. kötete (Paris, 1968), a Krisztus Pilátus előtt-et és a Golgotát Krystina Secomska Tintoretto kötete (Művészet világa sorozat, Bp. 1984.). 53 Széphelyi F. György: Vallásos festészet = Művészet Magyarországon 1830—1870. 79. 393