A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

dicsőséges arcát: misztikus vallásos géniusz volt, mert elérhetetlen mélységekből fakadtak eszméi".

42 Ekkor merült fel annak igénye, hogy mindhárom Krisztus-kép kerüljön haza. Ernst Lajos és Lázár Béla két újságírót bízott meg, hogy tárgyaljanak John Wanamakerrel a két Krisztus-kép átengedéséről. Pásztor Árpád 1913 őszén kereste fel az idős milliomost, akit a "The merchant prince of Amerika" címmel ruházott fel a közvélemény. Wanamaker beszélt a festővel kapcsolatos élményeiről, majd úgy nyilatkozott, hogy átadja a képeket, ha a magyar állam kéri. Ugyanekkor járt a jellegzetes kvéker városban (ahol húszezer magyar élt!) Reményi József, aki részletes leírást közölt a "Munkácsy room"-ról.

43 Tudósítása szerint egymástól tizenöt méter távolságra, egymással szemben állt a két festmény, köztük Barrias Munkácsyszobra és a festő palettája, Hans Temple Munkácsy a Krisztus Pilátus előtt et festi című festménye, valamint egy néger festő, Tanner (akit Párizsban taníttatott Wanamaker) biblikus képei. A két újságíró véleménye, cikkei után az Ernst Múzeum újabb akcióba kezdett: az angol— amerikai konzorciumtól átvette az Ecce Homot, és nagyszabású emlékkiállítást rendezett Munkácsy Pestre kerülése, pályakezdése 50. évfordulóján. 1914 március 19-én nyílt meg a tárlat dr. Csernoch János hercegprímás védnöksége alatt. Már ez a tény sok mindent elárult: jelentős szerephez jutott a Krisztus-téma, ezen belül is a tizennyolc év után ismét látható Ecce Homo. Külön termet kapott, s a katalógusban külön oldalt, megjelölve, hogy ára, értéke háromszázezer korona.

44 Ellentmondásos volt a festmény 1914-es fogadtatása. A magyar közvéleményt felkavarta a mű hazakerülése és a végleges ittmaradás lehetősége. Az eladással megbízott Réti Zsigmond műkereskedővel Bárczy István, a székesfőváros polgármestere és Wildner Ödön tanácsos tárgyalt. A Fővárosi Múzeumba vagy a Rezső térre tervezett (de meg nem valósult) ún. Ferenc József-templomba kívánták elhelyezni a hatalmas képet. 120 000 koronáról volt szó, amelyből 20 000-et azonnal ki kellett volna fizetni. A képzőművészeti tuzottság, de a közgyűlés sem tudott dönteni, támogatták ugyan a feléledő kultuszt, de a háború kezdetén egyéb súlyos ügyekkel küszködtek. Szakmai kifogások is bőven merültek fel, amit a bulvársajtó így fogalmazott meg: Munkácsy elaggatott korában festette, hanyatlásának kétségtelen jeleit mutatja, panorámás hatásokra vadászott stb.

45 Ebben a reménytelen helyzetben tűnt fel Déri Frigyes, az ismert bécsi selyemgyáros és kereskedelmi tanácsos, aki nagylelkűen már előzőleg is több művet ajándékozott magyar múzeumoknak. Érdeklődése a tízes évek elején fordult Munkácsy felé, amikor is a Szemere Miklós gyűjteményből megvásárolta a Búsuló betyárt (1965), majd az Eg}' fiatal luxemburgi nő portréját (1885) és egy bizonytalan, általa Munkácsynak tartott Önarcképet (1873). Az 1913-beli Pisko-féle aukción, Bécsben, 15 000 koronát adott a Golgota nagyméretű színvázlatáért. Érthető, hogy mindent megtett a nagyméretű Ecce Homoért is.

46 Valószínűleg sikerült lealkudnia az összeget 76 000 koronára, és az üzlet 1916-ban létrejött. Bécsbe szállíttatta a nagy képet, ott őrizte 1924-ben bekövetkezett haláláig. 1925-ben — mintegy reprezentálva, hogy immár visszavonhatatlanul a miénk — kiállították a Műcsarnok tavaszi tárlatán "Déri Frigyes hagyatéka Debrecen városának" aláírással. Déri már előzőleg, 1920-ban Debrecenre hagyta hatalmas művelődéstörténeti gyűjteményét, amelyben — az ókori egyiptomi, görög, távol-keleti anyag mellett — jelentős volt a festménykollekció (Jan Kupeczky, Barabás Miklós, Borsos Jó42 Idézi Lázár Béla: A Munkácsy kérdés c. könyve, 44. 43 Pásztor Árpád: Wanamaker Munkácsyról = Új Idők, 1914. 498—499. és Reményi József: The Munkácsy-Room = A Hét, 1914. 753—755. 44 Ernst Múzeum kiállításai XVI. Munkácsy Mihály jubiláris kiállítása 1864—1914. (Bp., 1914). Bev. írta: Lázár Béla. 45 Cikkek az 1914-es Ernst Múzeum-beli kiállításról és a vásárlásról: Bródy Sándor: Munkácsy feltámadása = Az Újság. 1914. márc. 29. — Szén: Vasárnapi levél. Ecce Homo = Élet, 1915. jan. 17. — N. N. Munkácsy Ecce Homo-ja körül = Magyarország, 1915. jan. 9. — Zajti Ferenc: Ecce Homo = A cél, 1915. 2. 143—46. 46 Hírek Dériről a Művészet 1917. XVI. 94. 1918. XVII. 43. az Újság 1917. jan. 6-i számában. 389