A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-képei (1881–1896)

kiindulópontját. De remélem, hogy beletalálok." Igaz, nem volt még meg minden modellje és a kellékek is hiányosak voltak, de októberre sokat fejlődött a kép, amelynek a Krisztus Pilátus előtt címet adta. Hogy mennyire fontos volt munkájához az előzetes tervezés, a kompozíció megtervezése, arra példa egy fénykép. Egyik társaságbeli barátja, De Suse készíthette 1880 szeptemberében. Beöltöztetett, beállított modelljeit ábrázolta: mindenki a helyén volt, csak az anya gyermekkel figurát helyettesítette egy bekötött fejű férfi egy kaucsuk babával. Modelljei közül Cesar Leonardi (Jézus) és Nikola Demario (álló zsidó) neve ismert.

7 Október elején az "átkozott háttérrel" bajlódott: leírások és ábrázolások százát nézte át, míg rátalált a megfelelő terembelsőre. Közben a készülő képnek csodájára jártak, látta például Ódry Lehel, magyar színészbarátja. 1881 kora tavaszán nem lett kész a Salon nyitására, bármennyire is igyekezett. Nem tettek vele kivételt, elutasították a késve beadott képet. Scdelmeyer nem tétovázott: saját La-Roschcfoucauld utcai palotáját bocsátotta rendelkezésére. Talán még őt magát is meglepte a "Le Christ devant Pilate" hatalmas sikere, a naponkénti többezres látogatószám. A Salon kiállítása jelentéktelen eseménynek tűnt a Krisztus kép kiállítása mellett. A májusi és júniusi párizsi lapok tele voltak Munkácsy dicséretével. A "Gazette des Beaux-Arts"-ban J. Buisson, a "L' Union littéraire et artistique"-ben P. Miles, a "Camées Artistiques-ben F. Jahyer, a "La Revue politique et litterarire"-ben Ch. Bigot, a "Le Mond"-ban P. de Soudeilles, a "Le Figaró"-ban Albert Wolf, a "La Nouvelle Revu"-ben Roger-Ballu, a "Le Soleil"-ben E. Cardon, a "La revue du Monde catolique"-ben E. Luodon írt kritikát, nem szólva a kb. harminc egyéb lap cikkeiről, tudósításairól. Volt, aki kizárólag művészeti szempontból méltatta, sokan azonban vallástörténeti oldalról kritizálták. "Ez az én Krisztusom, én éppen így fogtam fel, mint filozófust, mint embert!" — nyilatkozott Renan. Ez a kijelentés különös okot adott arra a kérdésre: vajon vallásos, vagy forradalmi, netalántán nihilista kép -— ahogy egy orosz herceg nevezte — a Krisztus Pilátus előtt? Sedelmeyernek arra is volt gondja, hogy kivédje a képet ért egyházi kritikákat. Megnyerte a párizsi Szent János Társaságot, amelynek rendezvényén Désiré Laverdant olvasta fel tanulmányt a képről. Nyomtatásban is megjelent beszéde, s a füzetben helyet kapott G. de Mussy tanulmánya és az addig megjelent sajtóméltatások sora. Laverdant megállapította, hogy a magyar származású Munkácsy vallását gyakorló, áhítatos keresztény, festménye pedig igazi evangéliumi dráma. "Anélkül, hogy tagadnók egy istenibb alkotás lehetőségét, kijelentjük, hogy láttuk Jézus Krisztusnak egy igazi és igen szép képét" — írta. Albert Réville, a Collége de France vallástörténeti tanára így nyilatkozott: "íme a műítészek és egyúttal a történelem Krisztusa, oly Krisztus, minőnek azt a hívők és egyúttal a XIX. század szabadgondolkodói is képzelik. E kép nemcsak a művészet, de az eszmék történetében is korszakot alkotó". A vallásosság kérdéséről Munkácsy is nyilatkozott II. de Blowitz kérdésére, a londoni Times-ban: "Sosem próbáltam isteni személyt festeni, mivel, ami isteni, azt az ember nem képes megfesteni. Én az emberi alakban megjelent Istent akartam ábrázolni".

8 Októberig 300 000 látogatója volt a nagy festménynek, többezer előfizetés történt Charles Waltner (1846—1925) rézkarcára. Év végén Sedelmeyer felkészült az európai vándoroltatásra. 1882 januárjában Bécsben, február—márciusában Budapesten, 1882 tavaszától — kisebb megszakításokkal — 1885 őszéig Angliában (közben a német városokban, Varsóban, Brüsszelben, Amszterdamban) vándorolt a kép, hatalmas sikert aratva. 1882 újév napján nyitották meg a bécsi Künstlerhausban Munkácsy tárlatát. A festményről a napilapok tömege írt. Kiemelkedett A. V. Wurzbach cikke 7 Munkácsy vázlatfüzetei megőrizték a modellek nevét és pontos címét. (MNG. 1931—2242. és 2243. sz. füzetei) 8 A kritikák jórésze megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria és az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja adattátrában. Gyűjteményes kötet: "Christ before Pilate" (Paris, 1886). 371