A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)
Természettudomány - Juhász Lajos–Vas András: Odulakó madárfajok állományának vizsgálata a Hajdúsági Erdőspusztákon egy keményfa ligeterdőben
Néhány odúlakó madárfaj populációs jellemzőinek összegzése A területen 1986 óta folyik számozott egyedi gyűrűvel madárjelölés. Ennek alapján vizsgáltuk néhány odúlakó madárfaj individuális populáció struktúrájának jellemzőit. A következőkben néhány faj kormegoszlását ismertetjük. A korvizsgálatoknál nem vettük figyelembe az odúban jelölt fiókok számát. A feltüntetett életkorok minimális életkorokat jelentenek. A minimális életkorok kiszámítása a EURING módszer alapján történt. A korvizsgálatokat az összes rendelkezésre álló adat felhasználásával végeztük (kivéve a szén- és kékcinegét), mert egy - egy év adata az alacsony példányszám miatt nem ad korrekt képet a populációról. A nagy tarkaharkály kormegoszlása 1987 és 1992 februárja között jelölt nagy tarkaharkályok kormegoszlása (5. ábra) eltér az elméletileg várhatótól. A nagy tarkaharkálynál az első éves madarak száma elenyészően kicsi. Ennek oka, hogy a legtöbb harkályt télen és tavasszal jelöltük. Erre vezethető vissza a másodéves madarak kiemelkedően magas száma is. Figyelemre méltó, hogy három-három egyed kora legalább 3 illetve 4 év. Ez 10 - 10%-ot jelent az összesen fogott madarak közül. Az eddigiek alapján feltételezhető, hogy a területhű költőpárok évi szaporulata döntően elvándorol a populációból. A cinegék kormegoszlása A területen 1986—1991 között vizsgáltuk a széncinege, a kékcinege és a barátcinege kormegoszlását. Az 5 év során az egyes fajokból fogott egyedszám utal azok arányára: példán y %-os megoszl ás széncinege 206 55,68% kékcinege 118 31,89% barátcinege 46 12,43% 370 100,00% (E példányszámok nem tartalmazzák az odúban, fiókakorba jelölt egyedeket.) A cinege guilden belül a széncinegék és a kékcinegék populációja a legnépesebb, míg a barátcinege 1/10 arányban fordul elő. Ez megegyezik az irodalmi adatokkal is (Haraszthy, 1984), ugyanis a barátcinegénél a territórium jóval nagyobb az előző két fajnál. A széncinege kor- és ivarmegoszlása A széncinege kormegoszlását a következő időszakokra értékeltük ki: — 1990-re a tárgy év fogás — visszafogás adatai alapján (6. ábra) — az 1991-es évre, hasonlóan az előző évhez (7. ábra), — az 1986—1991 időintervallumra, amelyben a rendelkezésre álló összes adatot felhasználtuk (8. ábra), — 1991 téli időszakra, etetőnél végzett fogás — visszafogás alapján (9. ábra), — 1992 téli időszakra, hasonlóan az előző évhez (10. ábra) Összehasonlítottuk az egyes időszakokban a populáció kormegoszlását. Az összefüggés szorosságának kifejezésére a korrelációs hányadost (r) használtuk (1. táblázat). 34
