A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Magyari Márta: A nagypénteki szentsír és a hozzá kapcsolódó népi liturgia

9. kép A nyíracsádi testőrök templomi zászlórudakkal kezükben 1990. (Varga Gyula felvétele) a templomi zászlókat is a sírt őrző katonák viszik körbe. Nyíracsádon a nagypénteki körmenetben a gyász jeléül a selymétől megfosztott üres zászlőrudakat hordják körbe.

58 A feltámadási körmenetben is ők viszik a zászlókat, de részt vesznek a húsvét vasárnapi ünnepélyes ételszcntelésen, a pászkaszcntclésen is amikor a pap megszenteli az ünnepi ételekkel teli kosarakat. Ilyen formán a Krisztus jelképes sírját őrző, mintegy az evangéliumi történet utánjátszásaként a római katonákat megjelenítő legényekre ezekben a falvakban nemcsak a díszőrség-állás feladata hárul, hanem ezen túl is aktív részt vevői a húsvéti ünnepi szertartásoknak. Összegzésképpen megállapítható, hogy az európai keresztény kultúrkörből átvett elem, a szentsír állításának szokása körül az idők folyamán sajátos magyar népi liturgia bontakozott ki. Ennek formáit az egyházi előírás — az oltárszentség kitétele a szentsíron — és a népi szemlélet — Krisztust valóságos halottnak tekintve virrasztanak mellette — egymást erősítő hatása, valamint az egész húsvéti szokáskört erősen átható biblikus színezet alakította ki. 58 Dankó Imre: Csendkalona = Magyar Nyelvőr 1958. 492.; Mezősi József: Húsvét Hajdúdorogon. = Múzeumi Kurir 26. 1978. 27—35.; Mezősi József: Húsvéti pászkaszentelés Hajdúdorogon = Honismeret. 1990. 2—3. 105—108.; Barna Gábor: Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén. (Budapest, 1979.) 88.; Magyari i. m. 145—47. 342