A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Magyari Márta: A nagypénteki szentsír és a hozzá kapcsolódó népi liturgia

házatuk is többnyire katonai egyenruha, vagy arra emlékeztető öltözet, s fegyverük is gyakran van. A fegyverek kitüntetett szerepe ezekben a féldramatikus szokásokban valószínűleg nemcsak azzal magyarázható, hogy ezáltal kívánják katona mivoltukat hangsúlyozni a szokás résztvevői, mintegy a biblia történetében szereplő római katonákat megjelenítve, hanem talán azzal is, hogy a fegyveres vitézek jelenléte a ceremónia, a "temetés" rangját, pompáját emeli. A főúri temetéseken még a XVIII. században is előfordult, hogy kivont karddal álló vitézek sorakoztak a ravatal mellett.

51 Úgy vélem, ezeknek kései utóhatása is felfedezhető a szentsír őrzésének némely vonatkozásában. 5. kép Szentsírt ábrázoló szentelőkendő Nyíradonyból Egy Szeged melletti római katolikus faluban, Csanádpalotán a sírt őrző legényeket jézuskatonáknak nevezték, ezek kalapjuk mellé zöld leveleket tűztek, vállukon pedig puska volt.

52 Tiszaörsön Jézus katonáinak nevezték a szentsír őrzésére vállalkozó legényeket, dárdát tartottak a kezükben. A nagyszombati szertartás során fellobbantott tűzbe beletartották ezeket a dárdákat, s a harangok csak ezután szólaltak meg.

53 Csépán a második világháború előtt napközben iskolás gyerekek őrizték a sírt, éjjel pedig a tűzoltók.

54 Tiszabercelen ünneplő ruhába öltözött iskolás fiúk és lányok párban álltak a sír mellett.

55 A két világháború között a legtöbb faluban leventék, vagy szabadságos katonák őrizték a templomi szentsírt. A nyírábrányi római 51 Szabó Péter: A végtisszesség. A főúri gyásszertartás mint látvány (Budapest, 1989.) 123. 52 Molnár József: Egy esztendő Csanádpalotán. 1943. E. A. 3233. 25. 53 Gulyás Éva: Kalendáris szokások Tiszaörsön. In: Tiszaörs. (Szerk.: Szabó István, Debrecen, 1992) 365—380. 54 Barna i. m. 382. 55 "Ünneplő ruhába kellett ott állni a sír mellett. A lányokon sötét szoknya volt, meg fehér blúz, sötétkék vagy fekete rakott szoknya. A fiúkon meg fehér ing, sötét nadrág. Az uram mesélte, hogy mikor mán nagyobbak vótak ők maguk választhatták, hogy ki kivel áll párba. Oszt tetszett nekik, hogy, na én Juliskával álltam párba a templomba." Szarvas Józsefné elbeszélése sz. 1932. római katolikus. 339