A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1992-1993 (Debrecen, 1994)

Néprajz - Kőváriné Fülöp Katalin: Árva Bethlen Kata fogarasi terítőjének néprajzi vonatkozásai

2. rajz képviseli, főleg lakodalmak alkalmakor fordul elő, akár úgy mint feldíszített faág, akár úgy mint egyszerű díszítmény. Bethlen Kata a fát egy tőből származó hármas virág alakú lombbal ábrázolja, merev középtengelyre felépítve, részarányos elrendezéssel. A bal oldali "virágon" éles kontúrokkal hímzett madár ül, csőrében egy szálból álló, de két irányba elhajló halványkék virágot tart. Ennél a motívumnál nem a galambra kell gondolnunk, mely csőrében az olajággal hírül hozta Noénak az özönvíz végét, így a béke jelképe lett, hanem a díszítőművészetben és népköltészetben oly gyakran előforduló madárképre, mely a kedvest és a szerelmet eleveníti meg. Jelen esetben a madár a virágornamentikához kapcsolódik, azzal alkot kompozíciós egységet. A virágnak a magyar nép kultúrájában évszázadok óta jelentős hagyománya van. Különösen fontos volt a gyógyításban, a kultikus tevékenységekben, a néphiedelmekben, a népszokásokban, de nem hiányzik a népköltészetből sem. A paraszti és főúri világ legkülönbözőbb dísztárgyain, ünnepi viseletdarabjain, a ház belső bútorain, szőttesein, kerámiákon, fejfákon megtalálható. A népművészet jól mutatja a virágszeretet, a finom kapcsolatot az ember és a természet között. A terítő apró motívumai közül kemelkedik a piros szalaggal átkötött kettős liliom (2. rajz). A lilomoknak jelentős szerepe van a népi gyógyításban, elsősorban a vágott sebek ellátásánál: a pokolvarra fehér liliom levét kötötték, virágát átitatták pálinkával, s ezzel a sebet bedörzsöl315